Szerző: János | 2016. szept 25 | Blog
A Plútó április óta tartó hátráló mozgását hétfőn befejezi, szusszan egyet, majd keddtől újra a kozmikus iránnyal megegyezően halad megfontolt, komótos tempójában az égen. Szögezzük le újra, hogy a hátráló mozgás a Földről nézve megélt látszólagos bolygómozgás. Ez a fordulat vet most véget annak az állapotnak, hogy a három, szabad szemmel már nem látható, messianisztikus üzenetű planéta, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó egyaránt hátrálóan mozogjon. (tovább…)
Szerző: János | 2016. szept 24 | Blog
Vasárnap és hétfőn áll együtt a Nap és a Jupiter a Mérleg jelében, érdekességképpen most vegytisztán érezhetjük kettejük energiáinak összeadódását, mert más bolygóktól nem érkezik fényszög-inspiráció feléjük, a hatás esszenciális. (tovább…)
Szerző: János | 2016. szept 23 | Blog
Pár napja már távolodóan, de a mágikus quintil fényszögön keresztül kapcsolódik a Mérlegbe lépett Nap és poláris párja, a Szaturnusz a Nyilas jelében. A szépségre és harmóniára törekvő énünkben ott munkálkodik a belső rend igénye is, egyik a másik nélkül nem megy – ezt megértve tudjuk magas szinten működtetni az energiáinkat. A Nap hátterében a Serleg csillagkép ragyog, ráirányítva figyelmünket a örök minőségek fontosságára. A Serleg az égen két nyitott, egymással egy ponton érintkező félkörként díszeleg, a Tejút alsó és felső része irányában megjelenítve a nyitott teljességet (ezzel szemben a kör – bezárult teljesség). (tovább…)
Szerző: János | 2016. szept 22 | Blog
Péntek délután egy kecses lépéssel átperdül a Vénusz a Skorpió jelébe, több fontos dologra rávilágítva. Kezdjük a titkokban, a látható dolgok mögötti minőségekben felfedezhető és megélhető szépséggel. Más oldalról tekintve ez az energia a szerelemben való titokkutatásról (is) szól; a nagy felfedezéseket a belső területeken, az éjjelben és az érzésekben megtalálva. (tovább…)
Szerző: János | 2016. szept 21 | Blog
Csütörtök délután, 16 óra 9 perckor lép át a Nap a Mérleg zodiákusi jegyébe, ezzel pedig kezdetét veszi a csillagászati ősz. Az egyensúly napja ez, mikor nappal és éjszaka azonos hosszúságú, majd lassan, vonásról vonásra rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjjelek. Szeretettel javaslom, hogy hagyjuk magunk mögött az e tény fölötti, megszokott sajnálkozást; egyrészt, mert attól még nem változik meg a Kozmosz rendje, hogy búslakodunk miatta, másrészt pedig értsük meg a hosszabbodó esték, éjszakák üzenetét. Ez az üzenet pedig a befelé fordulásról szól, hogy immár a kinti világban való aktivitásunk a látható fény mennyiségének csökkenésével arányosan redukálódik; a vákuumot pedig a befelé fordulás, befelé figyelés hivatott betölteni. (tovább…)