Szerdától kezdi meg augusztus utolsó napjaiig tartó látszólagos hátráló mozgását a Mars a Vízöntő jelében, de egészen a Bak zodiákusának végéig tolat majd vissza. Seperjük le a vékony porréteget a retrográd mozgás alaptételéről: az üzenet mindig az, hogy valamiért vissza kell érdemes mennem, aminek a segítségével előre tudok lépni. Gondoljunk az éppen csak megkezdődött nyárban egy jó kis ónos esős napra: elindulunk valahová, ám a sok-sok csúszkálás inkább veszélyes, mint közelebb segítene célunkhoz. Ám ha idejekorán visszafordulunk, hazabotorkálunk és felvesszük finnországi szürkeimportból származó profi, acélszöges bakancsunkat, úgy vidáman, fütyörészve, esetleg a többiek csúszkálásán mulatva (de nem kárörvendően!) lépdelünk ölesen és magabiztosan előre. Csak látszólag és csak a logikus elme számára tűnhet paradoxonnak a tétel, miszerint az előrehaladáshoz segítő dologért néha jó hátratekinteni, visszafordulni.
Ha asztrológiai szempontból nézzük ezt az égi helyzetet, úgy a Vízöntőből Bakba rükvercelő Mars szabadságot hozó megoldásokra irányítja figyelmünket. Ahhoz, hogy valóban tiszta, egyértelmű és szabad viszonyulásokat teremthessünk, érdemes egy kicsit mélyebbre ásni és ott lépéseket tenni, megoldani (netán kimondani…) dolgokat, hogy a jutalom megérkezhessen a magasabb szintű és intenzitású megkönnyebbülés, felszabadulás élményében. Érezhetjük azt is ebben az időszakban, hogy az a szabadság, aminek most részesei vagyunk, nem rossz, nem rossz, de azért mégse az igazi. Lehet, hogy nem olyan módon nyertük el vagy vívtuk ki, ami a legmagasabb rezgésű módozat; ma már talán másképpen cselekedtünk volna, noha az akkor meghozott döntések a pillanatnyi fejlettségi szintünk szerinti legjobbak voltak. Itt nyílik meg a lehetőségünk, hogy visszamenjünk abba a szituációba, helyzetbe, vagy ha ez nem lehetséges, más módon tegyük rendbe a dolgokat; olyan formán, amit nem csak vállalni tudunk, de büszkén ki is húzzuk magunkat miatta. Ha erre gondolva enyhe kellemetlenség-érzés ébred, úgy jó helyen kapiskálunk, hiszen a Marshoz tartozik az önlegyőzés is és a retrográd bolygó rendszerint nagyobb feladatot ad, cserébe hatványozott vállveregetéssel honorálja annak teljesítését.
Az égen ragyogó csillagképeket vizsgálva azt látjuk, hogy a Bak testétől a fején keresztül a szárnyaló Sasig tart a hátrafelé irányuló mozgás. Ennél kevés szebbet lehet elképzelni. A Bak csillagképének üzenetében megjelenik a megváltói minőség, a felvállalás, az életünk, sorsunk útjával való azonosulás és elindulás. A Sas – minő véletlen… – az égbe ragadást és a szárnyalást testesíti meg, a méltóságteljes fölé emelkedést, az anyagtól függetlenülő, végtelen szabadsággal átitatott repülést. A Bakban fontosak a részletek, az aprólékosság, ám itt most azért megyünk vissza, hogy újra átéljük a szárnyalás élményét. Ha képesek vagyunk a legmagasabb összefüggésekből térképként tekinteni a tájra, ha látjuk az egészet és mindezt szabadon, az égben lebegve és szárnyalva tesszük meg, úgy tudjuk a legapróbb dolgokat is meglátni és észrevenni. Emlékezzünk: sasszem. Most a sas perspektívájába emelkedünk vissza, hogy az egérkölyök fülén lévő szőrminta-eltérést is észrevehessük. Visszaemelkedünk az égre, hogy megváltsuk magunkat, hogy ezáltal győződjünk meg, a valódi utunkat járjuk és ebben a meggyőződésben megerősödve haladunk tovább. Elképesztően szép időszak, használjuk ki, éljük meg és emelkedjünk!
képek: www.pinterest.com
