Az Élet egy óriási, színes, varázslatos készségfejlesztő játék. Azért vagyunk itt és most a földön, hogy tanuljunk, hogy játsszunk, hogy játszva tanuljunk, görcs és feszülés nélkül. Ezért kérlek, ne vedd magad túlságosan komolyan, sem a játszótársakat, sem a játéktáblát.
Az aktuális kör előtt kiválasztottuk fő játszótársainkat, akikkel a táblán élő, tanuló bábukként újra találkozunk és tanítjuk egymást, tapasztalatokat, élményeket adva és kapva. Ennek a játéknak nincs, nem is lehet vesztese, csak győztesei és nyertesei és a győzelmek és nyeremények (tapasztalatok) fényesítik mindannyiunk életét.
Ha kimaradsz egy körből, ha egyest dobsz, ha az egyik bábudat leütik, akkor is tudd, hogy játék, hogy játszva tanulunk, hogy ezeket az érzéseket csak itt vagy képes megélni, itt, a játéktéren tudod őket begyűjteni és végül hazavinni, amikor eljön az idő, hogy fel kell állnod az aktuális játéktól. Ha félsz, ha nem mersz dobni vagy lépni, gondolj arra, hogy semmit, de semmit nem tudsz elrontani; ami itt és most nem úgy sikerült, ahogy eltervezted, egy másik játékban újra eléd kerül. Semmiről nem tudsz lemaradni és semmi jóvátehetetlent nem tudsz tenni – ez a legcsodálatosabb ebben a játékban.
A fontos az, hogy játssz szívvel, lékekkel, de mindig legyen előtted, hogy játszunk és ezt az örömért tesszük, elengedve azt a félelmet, hogy bármi visszafordíthatatlant tudnánk okozni.
Ki nevet a végén? Mindannyian, együtt, szívből!
kép: www.istockphoto.com
