A Bikáról szokták mondani, hogy tombol benne a birtoklásvágy, ám hiába harácsol sok mindent össze, a sz@rrágással határos módon veri a fogához a garast. Makacs, önfejű, kimozdíthatatlan (hiszen végül is egy hímtehén, nem?), földhözragadt, csökönyös: és ha ez még nem lenne elég, akkor baromi lassú. A Bika szájában a tehéntej is megalszik, a lustaság szobrának biztosan lenne két szarva. Ha pedig ez még mindig nem lenne több mint elég a hónap szülötteinek meggyűlölésére, akkor sorjáznak a szűklátókörűség, az önzés és felelősségvállalás alóli kibújás címkéi. Ez így elég sz@rul hangzik, nem? Akinek a gép Bikát dobott, az jobb, ha elbujdokol egy erdő mélyére vagy valami még rejtettebb helyre.

De félre a tréfával, az első bekezdés a Taurus asztrológiai jegyének alacsony szintjeit sorolta föl a teljesség igénye nélkül és a riogatós „hagyományos” asztrológia szemellenzőjén paradigmáján keresztül.; ezeket a címkéket szeretik előszeretettel rásütni a második tavaszi hónap gyermekeire. Ürülék – ahogyan az feledhetetlenül hangzott el a Holt költők társaságában Robin Williams szájából. A legjobb, ha ezeket a sztereotípiákat felírjuk egy papírra és elégetjük, de valahogyan mindenképpen célszerű elengedni őket. De akkor milyen a Bika valójában? Először is teremtő és termékeny. Ezek a legfontosabb kulcsszavak. Ha bemegy a kamrába, akkor az ott található dolgokból finomabbnál finomabb fogásokat készít változatosan, ízletesen és leleményesen. A névadó csillagkép üzenetét viszi tovább, ez pedig az anyag termékennyé tétele. Igen, szeret a matériával foglalkozni, megfogni a kelmét, gyúrni az agyagot, túrni a földet (hogy életet teremjen) – fontos számára a – lehetőleg manuálisan is megvalósuló – kapcsolat a három dimenziós anyaggal. A fizikai világ és a test fontossága által éli meg a test-lélek-szellem hármasságát; az ép testben ép lélek igazságát tapasztalja és működteti.

Amit szeretnek csökönyösségnek degradálni, az állhatatosság és kitartás: egy Bikát nem terel el egy szitakötő a célja felé vezető útról; következetesen és megfontoltan halad a felé. A tempóról pedig jó tudnunk, hogy nem Gepárd, hanem Bika: talán mások számára időnként és helyenként lassúnak tűnhet az iram, de hosszú távon mégis jól halad. A 100 méterre specializálódott atlétának a maratoni sebesség mérhetetlenül lassú, mégsem biztos, hogy azt a távot ő hamarabb lefutná. Ez az erő, a környezet huhogásának figyelmen kívül hagyása is a Bika egyik tiszteletre méltó sajátossága.

Fontos nála a szépség, hiszen ezt a földes jegyet a Vénusz uralja. Szép, kellemes tárgyak, lakályos otthon, harmonikus öltözet – ez mind-mind hozzá tartozik, ahogyan az élet fizikai síkon megélhető örömei is. Nem hedonista, de az ízek, illatok valódi értékét mindig készséggel elismeri. Amije van, szívesen osztja meg másokkal, mert a vezérlő elve szerint nem önzésre kódoltatott. Tudja, hogy együtt örülni a legjobb, a magányos vacsorának soha olyan zamatai nem lehetnek, mint a családdal, barátokkal elköltöttnek. A beszűkültség pedig egyszerűen csak fókuszáltság: Nem hagyja, hogy túl sok minden szórja szét a figyelmét. Ami érdekli, amiben otthon van, abban elmélyül, de nincs igénye a számára haszontalan, netán időpocsékoló dolgokban dagonyázni.

A nyak és a torok tartoznak hozzá testi szinten (lásd pl. bikanyakú). Vegyük észre: nyak (és Bika-minőség) nélkül a fej nem tud forogni. Hoppá. A nyakban találhatók a hangszálak is, azok a csodálatos húrok, melyek belső hangszerként vannak bennünk, hogy velük a kimondott, énekelt szó csodája, mágiája által teremtsünk az anyag világában megélhető, megtapasztalható szépséget. Ezek után már remélem, minden Bika szülött igazán büszkén húzza ki magát és vállalja önnön bikaságát, hiszen emiatt az erdőben semmi bujkálni valója nincs.

 

képek: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This