Csütörtöktől kezdi meg látszólagos hátráló mozgását a Szaturnusz a Bak jelében; az elmúlt hetek fokozatos lassulása után most a visszatérés ideje következik. Ez a retrográd mozgás egészen szeptember elejéig tart, akkor fordul majd újra direkt irányba a gyűrűs bolygó. Érdemes az elején leszögezni, hogy az egész folyamat végig a Bak zodiákusában zajlik, így – történjék bármi – minden a fejlődésünket, az emelkedésünket, az előrelépésünket szolgálja. Hogy mindezt miképpen teszi meg?
Elsőként felnyitja szemünket a valódi értékeinkre, segít rácsodálkozni, időnként – ha úgy tetszik – rádöbbenni, milyen fontos dolgaink, minőségeink is vannak. Ha és amennyiben nyitottak és tudatosak vagyunk, akkor ezek mind-mind kellemes és örömteli megélések. Amikor csak átvágtatunk az életünkön, meetingről meetingre szaladunk, a headset szinte ránőtt a fülünkre és mély, ám fals becsvágyból taposunk tovább a multikatonai ranglétrán az alezredesi fokozat felé – nos, akkor mondjuk érkezhet olyan lecke is, ami egy pillanatnyi megállásra késztet és időt ad átértékelni mindent. Ilyen leckék során szokott megtörténni az a belső alkímia, melynek következtében alapvető érzékszerveink működésére, mozgási, egészséges emésztési képességeinkre is hálával tudunk gondolni. Nyilván ez nem célérték és nem kívánatos sem megvárni az esetleges bekövetkeztét, főleg nem elébe menni.
Ébresszük fel belső bölcsességünket, lássuk magunkat a nagy egészben, éljük meg, milyen nagyszerű egy élő, lélegző és létező sejtecskének lenni, aki önmagában is csodálatos és megismételhetetlen. Csodálkozzunk rá, mennyire fantasztikus élni azt, amiről tudósok és filozófusok beszélnek, értekeznek évtizedeken-századokon át. Kristályosítsuk ki annak tapasztalatát, mit jelent valójában Élni – ez klasszikus magas szintű szaturnkius működés. Figyeljünk oda a legapróbb részletekre is, mert nem biztos/nem valószínű, hogy a lényeget egy vastag, piros lézerceruzával aláhúzva mutatják meg odafentről; lehet, hogy egy „sima”, gyalog hétköznap teljesen közönségesnek tűnő reggelén világosodunk meg, mikor semmi, de az égvilágon semmi nem történik, ami olyan nagy horderejű lenne, nem nyílik meg az ég és a fanfárok is kussolnak. Igazi tanítást élhetünk így meg (emlékezzünk, a Szaturnusz a tanító Nyilas csillagképében vándorol), ahol a tudás visszatér, hiszen mi magunk térünk vissza a valódi (ős)tudáshoz, ami a régiek számára alapvetés volt. Egy kicsit abba az állapotba érdemes eljutnunk, amikor a bölcs ember, kiváltképp a bölcs öregember az élet minden apró rezdülését igazi hálával a szívében tudta fogadni, megértve, milyen ajándékot hoz az számára.
A Szaturnusz végig az Istenek Útján, a Tejúton fog haladni (nem csak a hátrálás alatt, de egészen a naptári év végéig), bár most már szinte lejövőben volt róla, mintha a lába ujjait már kidugta volna, de visszafordult. Visszafordult és hozza, szállítja az isteni világok üzenetével átitatott tapasztalásokat, nekünk semmi más dolgunk nincs, mint megélni, felismerni és szintetizálni magunkban. Vegyük észre, hogy a visszatérő mintákból kiolvashatjuk a megoldást is, ez pedig elvezet életünk jobb, hatékonyabb kézben tartásához (a Szaturnusz egyúttal az ösztönerők uralását szimbolizáló Kígyó farka csillagképében is tartózkodik). Amikor bölcsességünk foka már megengedi, hogy ne nyers indulataink, zsigeri ösztöneink uraljanak bennünket (ez nagyon nem azonos az elfojtással!), akkor igazán szélesre tárulnak a kapuk, amin keresztül egy minőségi, csodálatos életbe léphetünk be.
kép: www.pinterest.com
