“Félni valamitől annyi, minta félelem
tárgyának mágnesévé válni. Minden
félelem gyökerében halálfélelem.
Ha azonban szembenézünk vele, rájövünk,
valójában a szenvedéstől félünk, a hús
idegekkel átszőtt, érzőkínpadján fekve.
Fájdalmat csak a test érez. Félelmünk
ilyenformán nem halál-, hanem életfélelem.
Aki tudja a halhatatlanságot, az úgy indul egy-
egy inkarnációja hosszú létéjszakájába, ahogy
este pihenni tér, és félelem nélkül várja az álom,
a kishalál pihentető békességét.
A félelem megszűnése az élet kezdete.”
Szepes Mária
