2014. nov 09. 0

A pihenés ideje

Közkeletű népi sport a rövidülő nappalokon és hosszabbodó éjjeleken sopánkodni. Az órát két hete visszatekertük, a téli napfordulóra és a vele járó, hosszabbodó nappalokra (legalábbis a tudatukra, ha szemre és érzésre nem is vehető észre hetekig a fordulat) még másfél hónapot kell várnunk. Most, mikor e sorokat írom, ragyog ugyan a nap, de novemberben már nem általános a szabadtéri D-vitamin-fürdő.141109beka

Régen, őstudásunk birtokában még harmóniában éltünk a Természettel és pontosan tudtuk, hogy most a visszavonulásnak van itt az ideje. A ma embere, ha beleesik abba a hibába, hogy meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak, csak körítésként tekint az aktuális időre, mint annak meghatározójára, hogy kabátot vagy ujjatlant vegyek, illetőleg este piknikeljünk a réten vagy beüljünk a fűtött moziba. A mondás parasztja a tyúkokkal kelt és a tyúkokkal feküdt, évszaktól függetlenül.

Önvalónk érzi, hogy most már nem kéne annyira hajtani, szeretnénk több csendet, békét, visszavonulást; fotelba bújt olvasós, forró kakaós/teás estéket. Legtöbbünkben az érzés jelentkezik, de oly’ kevesen szentelnek időt a visszavonulásra, arra, hogy az elmúlt időszakot csöndben, nyugalomban ’értékeljék’. Valami tennivaló, intéznivaló, mennivaló, csinálnivaló mindig akad, a szétszórtság egy pontján pedig önnön bölcsességünk küld el pihenni egy náthával, influenzával, vagy bármely, általad kívánt ’betegséggel’, hogy „ember, hahó, feküdje le és ne csinálj most SEMMIT!” Az ürügyként felbukkanó betegségért persze nem nagyon hálás senki…

Testünk nem hasonlít a Kurt Vonnegut-i gömbcsuklókból, huzalokból és egyéb, idővel tönkremenő alkatrészekből álló gépezethez. Ismételten testről beszélek, de – áldozva a spirituális közhely-pufogtatás oltárán – a test a lélek és a szellem temploma. Ahogy a tisztasága is létfontosságú (erről is tervezek egy szösszenetet összehordani), úgy a pihentsége, a regenerálódásra való képessége úgyszintén. Képzelj magad elé egy lovat, akit állandóan űznek, hajszolnak, enni, inni kap ugyan, de nem pihenhet. Nem folytatom, úgyis tudod, hogy megdöglik. Elnézést a direkt szóhasználatért. Ugyanezt tolmácsolja peptiában Hofi Géza elektronikai témájú dala is.

Szentelj időt a relaxálásra, ha szereted, menj el gyógyfürdőbe, de ha lehet, egyedül, hogy ez az alakalom a Te szeánszod legyen, ne pedig locsogva brüggölés. Személyes kedvencem, amit nem tudok megállni nem idecsempészni, az a tepidárium, a fűtött csempeágy. Ebben az időszakban a masszázsvendégeimet is próbálom szelíd, de határozott módon arra terelni, hogy beszélgethetünk, de masszázs előtt és után, nem közben; akkor pihenjen, ha meg elalszik, az a legjobb. Amíg alszol, ez elméd nem lefetyel, így sokkal hatékonyabb a töltődésed, a gyógyulásod.

Ebben az időszakban a legjobb szívvel ajánlom, pihenj és kényeztesd Magad!

p.s. : a kényeztetés nem egyenlő az XXXL-es csokimikulással..

fotó: www.carerslewisham.org.uk

Szólj hozzá(nk)!