A címben írt tételt manapság gyakran vonják kétségbe. Már csak az érdek, az anyagiak motiválják tetteinket, de valóban így lenne? Nem tartoztam a matekzsenik közé, talán a kevésbé tehetséges tanárok mellett a tantárgy nem kellően érdekes tálalása is szerepet játszhatott.
Mégis, az indirekt bizonyítás nagyszerűsége máig megragadt bennem. Ehhez a réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban világban tanult módszerhez fogok ma folyamodni, hogy mégis rámutassak, miért is a szeretet a fő vezérlő elvünk. Tarts velem és megmutatom, hol fedezheted fel, ahol nem is gondolnál rá!
Emlékszik még valaki a Polip című, zseniális olasz sorozatra? Corrado Cattani, Silvia Conti, Tano Carridi és társaik története rajzolta ki az első maffia-motívumokat gyerek- és ifjúkoromban. Visszatérő elem volt az egyén sérthetetlensége, amíg csak egymagában éldegél. Amint ott a család, gyerek, azonnal gyengévé és sebezhetővé válik a legmarconább bérgyilkos is a bűnügyi filmművészet tolmácsolásában. Ez azon esetek egyike, amikor képernyő és valóság teljes átfedésben működik.
A kőkemény gengszter is képes a gyermeke életéért könyörögni és elérzékenyül, amikor kihullik az első tejfoga. De miért van ez így? Miért lehet valakit ilyen módon zsarolni, kényszeríteni – rávenni szinte bármire, amit magától soha nem tenne meg? Miért tud egy kisfiú vagy egy kislány az apukájával bármit megtenni, amikor az civilben korlátlan hatalmú maffiafőnök?
Igen, így van. A bűnözők a dolgok természeténél fogva jó pszichológusok is, e nélkül ugyanis hamar tapasztalnák meg alacsony szinten a szaturnuszi energiákat. Rács mögött, napi háromszori étkezéssel és fűző nélküli cipővel. Pontosan tudják, hogyan működik az ember a lelke által vezérelve. Lehet, hogy nem mondják ki, az is megeshet, nem is tudatosítják, de a szeretet működésére építenek.
A gyermek, a család iránt érzett szeretet mindennél fontosabb; gyakran az önfeláldozást is felszínre hozza. Nézd meg, ha nem is ismersz gengsztereket, de olyan illető biztosan akad a környezetben, aki törtet és könyököl. Teszi mindezt a gyerekeiért, legalábbis címke szerint. Elképzelhető, hogy nem a legjobb eszközöket használva, de ő is a szeretet, mégpedig az antaresi feltétel nélküli szeretet által hajtva cselekszik. Nem tud nem úgy működni, vagy ha igen, akkor hamar betegnek, őrültnek, bomlott elméjűnek minősítik.
A gyermekért tett dolgok valahol mindig bocsánatosabbnak számítanak, mert mindenki – mélyen belül – tudja, hogy itt ez a fajta legmagasabb és legtisztább szeretet aktiválódik.
Indirekt bizonyítást ígértem: látod, a szeretet a legsötétebb zugokban is ott ragyog. De ha túltengőnek láttad a gyermekek jelenlétét a mai karcolatban, olvasd el ezt a kísérletet: egy börtönben macskakölyköket adtak a raboknak. Aki kapott ilyen állatkát, mérhetően kisebb arányban érzett késztetést erőszakos megnyilvánulásokra.
Nem vagyok macskapárti, sőt; sok mindennel vádolható vagyok, de nem ezzel. Mégis, ezek a doromboló jószágok stimulálták a marcona fogvatartottak szeretetét. Felébresztették bennük, hogy valahol mélyen belül jók és segítettek visszavezetni őket a szeretet alapvetéséhez – ez pedig bűnügyi statisztikákban is megmutatkozott. Mi ez, ha nem nagyszerű és ékes alátámasztása, hogy a szeretet a legmarkánsabb erő?
kép: pixabay.com
a szeretet körülvesz… majd a fenyőfa alatt, a képernyőn; amúgy pedig mindent vezérel
