Hétfőn és kedden áll együtt egzakt módon a Halak zodiákusában járó Merkúr és Neptunusz. Utóbbiról érdemes tudnod, hogy „otthon” tartózkodik; a Jupiterrel társulásban uralja ezt az asztrológiai jelet. A Merkúr-Neptunusz találkozó népies megnevezése így hangzik: „ami a szívemen, az a számon.” Ha feltétlenül ragaszkodsz hozzá, akkor máris nekiállok lavírozni, mert egészen pontosan szív helyett lelket, mégpedig annak mélységeit kellett volna írnom – még akkor is, ha kicsit magyartalan, mert ez az igazság. Ideje kimondani, ami ott, belül és mélyen mocorog benned. Akkor is, ha most, ebben a pillanatban úgy érzed, következményei lesznek – hasonlatosak egy látványos dominósor dőléséhez. Ne törődj vele. Lehet, hogy így lesz, de az is elképzelhető, hogy a hozzá kapcsolódó félelem szakad fel belőled a kinyilvánított kommunikáció katalizátor-hatásával és egyszerűen csak szárnyakat kapsz (nem, nem szükséges hozzá vörös bikás nedűt kortyolnod). Az uralmi pozícióban lévő Neptunusz a mélységekbe irányítja értelmedet: az a különös helyzet áll elő, amikor az (addig) étolajba mártott, tekergő angolnaként eliszkoló érzelmeidet végre nem csak megragadod, de meg is érted. Ebből következik a legszebb vonulata a kétnapos budai kutyavásárnak: ki is tudod mondani, mert a. nem rettegsz már tőle b. pontosan és precízen tudod megfogalmazni, mi is kívánkozik ki belőled.
Emeljünk egy kicsit tekintenünk fókuszán, az állatövről a csillagos égre! Ott nem más ragyog, mint a Halak kettős fényábrájának visszaúszó halacskája. Rámutat a visszatérés fontosságára, oly’ módon, hogy végre szánd el magad és – miután kiástad, mi is lapul lélekiszapodba ágyazódva, sunyító villamosrájaként lesben – mondd ki, ami nyomaszt, vagy „csak” egészen mély érzelmek fűznek hozzá. Ezt csak azért mondom, mert szeretném elkerülni, hogy kényszerítő erejű kozmikus traumatizálásként tekints az új hét első napjára, amikor Merkúr és Neptunusz összekapaszkodva nyomják buksidat önnön trágyádba, mint a szőnyegre piszkító, engedetlen kölyökkutyákkal szokás tenni. Játszik a szép és a jó is: miért ne itt és most vallhatnál szerelmet annak a nőnek/férfinak, akinek már megtetted volna korábban is, ha nem félnél/féltél volna a. a visszautasítástól b. az igen kimondásától/meghallásától. Mit szólsz hozzá? Ugye, hogy jól hangzik? Kérlek, várd ezzel a lelkesültséggel az új hetet, beleállva a lelked diktálta ritmusba és teret engedve a lentről érkező, érzelemvezérelt kommunikációnak.
kép: wall.alphacoders.com
