Ha magasabb érdeket szolgál, úgy sok minden belefér. Ezt tanította meg a Babaarcú Gyilkos, mégpedig jóval árnyaltabban az unalomig csépelt „a cél szentesíti az eszközt” közhelynél. Másképp megfogalmazva: az alázat csodákat tesz; az egyéni érdeket magasabb cél érdekében önként alá lehet s kell is rendelni. Az önmagában szép és egyetértő bólogatást kiváltó gondolatmenet vajon akkor is igaz, ha ez a focipályán történik és azonnali, ellentmondást nem tűrő piros lapot érdemel?

Durva, szándékos buktatás. Az elkövetőnek esze ágában nem volt labdára menni. Amúgy is kitűnő érzékszervei tűpontos jeleket küldtek, amiből tudta: esélye sincs elérni a játékszert. Maradt az ellenfél lába, azt pedig határozottan, hátulról kaszálta el. Az odasiető bíró egy pillanatig nem habozott: mellényzsebéből gondolkodás nélkül húzta elő és mutatta fel a piros lapot. Akkor most ocsmány szabálytalanság, vagy önfeláldozó gesztus? Attól függ, mondhatni kontextus kérdése.

Közel negyed évszázad telt el azóta, az apró mozzanat azonban bevonult a sporttörténelembe – és reményeim szerint mostantól a spirituális gondolkodás tárházát is gazdagítja. Történetünk a ködös Angliában játszódik. Főhősünk becsületes neve Ole Gunnar Solksjaer és Norvégiában látta meg a napvilágot. Az 1998-1999-es bajnoki szezon aranyérméért az Arsenal futott versenyt a Manchester Uniteddel. Utóbbiban rúgta a bőrt ellentmondásos kulcsemberünk. A trófeáért való küzdelem a legutolsó pillanatig éles, a Vörös Ördögöknek (így becézik a MU-t) minimum egy pontra, tehát döntetlennél nem rosszabb eredményre van szükségük a záró fordulóban a Newcastle ellen. Minden a terv szerint alakul, az állás 1-1 a meccs hajrájában. Igen ám, de ekkor minden manchesteri szurkoló legrosszabb rémálma tűnik megvalósulni.

Egy szöglet utáni villámkontrából egy az egyben tör kapura a Szarkák csatára. Lábai sebesek, villámléptekkel robog a vörösök kapuja felé. Egy legény akad csak, aki képes ezt a tempót felvenni, sőt. Babaarcú Gyilkos. Az ifjú norvég lélekszakadva rohan s végül beéri az ellen játékosát. Hátulról. Felméri, semmi más lehetősége nincs, hogy megóvja csapatát s kapuját a gólveszélytől és az elbukott bajnoki címtől. Tiszta erőből, hátulról, szándékosan, vitathatatlanul azonnali piros lapot érően kaszálja el az ellenfél lábait. Bíró fut, lap villan, Solskjaer leballag. Valóban, se ellenvetése, se tiltakozó szava nincs. Nem is lehet. Pontosan tudta a mozdulat megkezdésekor, hogy ebből kiállítás lesz. Mégis megtette. A szavaimnál persze többet ad vissza a rövid, alig perces videó; javaslom, pörgesd végig, mielőtt folytatjuk. Alaposan figyeld meg a jeleneteket és a gesztusokat, mert az egyik kiemelt jelentőséggel bír. Íme, a videó: https://www.youtube.com/watch?v=6uHhnvquQNs

Harmincegyedik másodperc. Itt már rezignáltan indul lefelé a hős, akiről most még nem tudjuk, valódi, vagy antihős-e. Egy hosszú hajú srác lép oda és meglapogatja. A rövid mozdulatról önmagában könyveket lehetne írni, ehelyett a tények: David Beckham fejezte ki háláját, köszönetét, nagyrabecsülését. Szavak nélkül adta norvég csapattársa tudtára, hogy amit tett, helyén és rendjén való, köszönik, hogy elvégezte a piszkos munkát és áldozatkészségét soha nem felejtik el. Mellesleg számos gólja mellett ezért a piros lapért zárta istenigazából szívébe Solksjaer-t a manchesteri publikum és vált örök közönségkedvenccé. Ideje a fociról áttérnünk a spiritualitás útjaira, hogy együtt fejtsük ki a magasabb tanítást.

Ha kell, vállald be. Legyen meg benned a kellő kurázsi.

Ha kell, azonnal hagyd figyelmen kívül a szabályokat (lásd még: a gyereked életére törő személyt habozás és gondolkodás nélkül nyírod ki).

Ha az kell, nyugtasson a tudat: magasabb, fényes cél által vezérelve egy-egy kevésbé üdvös mozzanat is belefér – összességében.

A végére kívánkozik a legfontosabb; a Babaarcú Gyilkos története mellett ezt is tedd a tarisznyádba és vidd magaddal:

Tudd, mi az a cél, ami miatt megéri. Azonosulnod kell vele, mélyen belül. Ellenkező esetben közönséges favágó, hentes-mészáros maradsz (ezek tisztes szakmák, csak a futballszleng miatt írtam éppen őket).

Ha viszont helyén van a szíved, te is a mennybe mehetsz – és nem csak egy jól időzített piros lap apropóján.

kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

Pin It on Pinterest

Share This