A csillagos ég üzenetei mindig valami fontosra hívják fel figyelmünket, segítenek a ráhangolódásban, és mindig, kivétel nélkül valamilyen szintemelkedés, megkönnyebbülés jelenik meg a térben jutalomként – amennyiben kellő tisztelettel jelen vagyunk, energiát és cselekvést szentelünk a folyamatnak. Mindannyian más-más energiákkal érkeztünk nagy, színes játszóterünkre, beszálltunk az ÉLET nevű, csodálatos társasjátékba és hol örömmel, nevetve, hol csikorgó fogakkal, véres verítékkel játsszuk élethosszat. Ki többet, ki kevesebbet tanul meg egy-egy körben, de mindig dobhatunk újat, soha, senki nem marad le semmiről, legfeljebb több időt tölt el egy-egy kilométerszelvény között. A játékban előforduló feladatok, gyakorlatok néha teli puttony édességként bukkannak elő, amit hitetlenkedő mosolyú kisgyermekként falnánk fel azonnal, néha legyőzhetetlennek tűnő belső sárkányként mutatják magukat – kinek hol vannak az érzékeny pontjai.
Szombaton édesanyánkkal kapcsolatosan hoz helyzetbe a kozmikus mozgás, aminek megélése kinek-kinek saját mércéje szerint sorolódik osztályba; jónak vagy rossznak csupán poláris világunkban értelmezhető ítéletesség mentén nevezhetjük. Ez a nap tökéletesen alkalmas felszínre hozni a kimondatlanságokat és a rendezetlenségeket az anyával való viszonyban, akkor is, ha ő már nem rendelkezik földi testtel. Előfordulhat, hogy látható indok nélkül, de már napok óta ott motoszkál tudatunk sötét sarkában, a díszlet mögött a kis gondolatkezdemény, a csírába szökött késztetés. Ha elszánást, komolyabb lelkierő mozgósítását követeli is a lépések megtétele, érdemes nagy levegőt venni és cselekedni. Lényegesen nagyobb empátiával, a valódi megértés eltökélt szándékával vághatunk bele a tisztítást, tisztázást hozó beszélgetésbe és söpörhetünk ki akár évtizedes érzelmi porcicákat kettőnk kapcsolatából. A figyelem, a nyíltság és a megértés pedig támogat a korábban dajkált sérelmek elengedéséhez; most megengedhetjük, hogy a borostyánba zárt légyként betokosított fájdalmaink végre megmozgathassák magukat és szárnyra kapva tovalibbenjenek.
Amennyiben már nincs lehetőségünk élőszavas párbeszédben megtenni ezt a lélekbalzsamozó folyamatot, úgy gyertyát gyújtva, elcsendesedve és édesanyánk emlékére hangolódva ugyanolyan hatékonyan és eredményesen megtehetjük mindezt, feloldozást is adva egyúttal magunknak bármilyen, a témát érintő, múltból cipelt terhünk alól. Jó tudnunk, hogy fokozott érzékenységgel láthatjuk meg a földi világ értékein túlmutató, halhatatlan minőségeket vele kapcsolatosan. A nap energiáiban – pakliként tekintve rá – benne van a végletek megélése és a megmerülés ugyanúgy, mint szintézisbe kerülni, megkönnyebbülni, felszabadulni egyaránt. Ez utóbbi két érzés megjelenése jelzi, jól dolgoztunk.
kép: www.pinterest.com
