Hétfőtől a Rák asztrológiai jelében járó Nap belép az Egyszarvú (Monoceros) csillagképébe. Asztrozófiai szempontból az Ikrekben lépdel központi csillagunk; Castor és Pollux kettőse alatt a déli égbolton ott ragyog a Monoceros, akit a mitológiában neveztek Unikornisnak is. Fő üzenete az isteni egység megélése, felfedezése. Ez a csillagkép már az égi egyenlítőn helyezkedik el, mondanivalója finomabb, árnyaltabb a Napút fényábráiénál. Az Ikrekben ott a halandó és a halhatatlan kettőse, az egymást segítő, erősítő egészséges vetélkedés, ami itt, az Egyszarvúnál már a kettősségen túl mutató, a fölötti egységgé nemesedik.
Az Ikrek Napkapu. A beáradó fény mélyre, belülre, saját alsó világunkba jut „le”, ahol a külső világ duális rendszere már értelmezhetetlen. Itt, mélyen belül, pontosan azok a törvények munkálkodnak, mint „magasan fent”, ez az egység megélésének egyik legszebb pontja, itt már túlmutat a felszín fény-árny-játékán a valódi EGY megjelenése. Ezen a ponton a Karma törvényszerűségeit is sokkal jobban megérthetjük, ez a megértés pedig kiveszi az erőt minden szándékunkból, mellyel ellene mennénk ennek az időtlen alapelvnek. Persze itt is és most is dönthetünk úgy, szabad akaratunk szerint cselekedve, hogy igenis olyan lépéseket teszünk, amiknek lesznek számunkra nem kívánatos következményei, de ebből is tanulunk: a következmény átélésekor visszaemlékezhetünk a pillanatra, amikor rálapátoltuk a sz@rt az ürüléket a körhintára és rögtön nem csodálkozunk annyira, hogy büdösen barnultunk be, ahogy a következő körben visszaért hozzánk a játék.
Az Egyszarvúban járó Nap segít belülre irányítani figyelmünket, észrevenni kint és bent ezt a bizonyos egységet, az Istent a virágokban, bogarakban, levelekben és – Önmagunkban. Leginkább önmagunkban.
kép: www.pinterest.com
