Szerdán szorosan együtt áll a Mars és a Plútó a Bak jelében, ami kifejezetten rossz hír minden tutymogásnak, önszabotálásnak, hallal való üzekedésnek (finomítottan átvett kép a Wall Street Farkasa című beavató opuszból). Minden kedves, szeretett embertestvéremnek szívből jövően ajánlom, hogy nézze meg, mi az és hol rejtezik, amivel adósa önmagának, amiről bizton tudja, hogy már réges-régen bele kellett volna vágni, félelem ide vagy oda. Söpörjük félre az avart arról a földdarabkáról, amit hagytunk elgazosodni, pedig művelnünk hivatott és ragadjuk meg az ásót, essünk neki! Ez az a nap, amikor a félelemnélküliség luxusát igazán megengedhetjük magunknak. Luxus? Ugye, elsőre fel sem tűnt? Nos, ez az állapot alapállapot kellene legyen életünkben; hiszen mindannyian a Teremtő gyermekei vagyunk és az ő közelében, tudatában annak, hogy vele egylényegűek vagyunk, ugyan mi keresnivalója lenne bármi félelemnek? Legyünk éberek és őszinték magunkkal: minél több félelem lakik bennünk, annál messzebb kerültünk az Atyától (persze ez így nem igaz, csak ezt érezzük). Valójában, ha fel tudjuk éleszteni, ébreszteni a bizalmat, a hitet, úgy nincs semmi, de semmi, ami képes lenne megingatni bizonyosságunkat afelől, hogy jó helyen vagyunk, védelemben, oltalomban és a felsőbb erők szeretete által övezetten.
A szerda pont erről szól: kitűnő nap önmagunk motivációs célú se**berúgására. Motivációs, nem önbüntető célzatú, fontos hangsúlyt tenni rá. Erőt kapunk a régóta halogatott dolgok megtételéhez, lehetőségünk van a korábbi tutyimutyiságunkat büszkén meghaladni és átadni a múltnak minden, innen eredő nyomasztó érzésünket. Konkrét megoldások, használható, kézzel fogható és előre vivő dolgok ugranak a kezünkbe, még akkor is, ha a hihetőségük elsőre kérdéses. Ez a nap valóban megadja annak lehetőségét, hogy üstökön ragadva rángassuk ki magunkat a mocsárból, a mesével ellentétben sikeresen és tapasztalhatóan.
Mindenképpen említést érdemel, hogy az együttállás hátterében a Sas csillagkép ragyog, a szárnyalást, emelkedést szimbolizálva. A mostani erők a sündisznó cammogásán jóval túlmutató energiákat adnak, amik a repülés, a kiteljesedés minőségét hozzák el. Ez a nap az építő radikalizmus jelében ad lökést, hogy megrekedt szekerünk visszataláljon az egyenes, előrevivő útra és megiramodhasson, száguldhasson igaz vágyaink szerinti célunk felé. Mindeközben akaratunk acélosodik, szívünk tisztul, nemesül és erősödik, a félelem pedig ott maradt a dágványban, messze magunk mögött. Bátorság, hit, tettek – e három kell csak.
kép: abstract.desktopnexus.com
