2019. jan 12. 0

Beszéltesd a párjáról!

Évekkel ezelőtt Paksi Zoltántól hallottam az egyik legnagyobb bölcsességet: ha valakit meg akarsz ismerni, beszéltesd a párjáról! Be kell valljam, kicsit tamáskodva fogadtam ezt a gondolatot, de elpudingosítottam és az evés általi próba messzemenően igazolta a tézis igazát. Korunk egyik sajátossága, hogy kevés ember rendelkezik pontos és kellően mély önismerettel; még ha azt is hiszi magáról. Amikor megkérsz valakit, hogy beszéljen magadról, mondd el, ki is vagy te valójában, általában a következő kimenetelek egyike történik meg. Az első változatban vetít egy szép képet, aminek szeretne látszani, elmeséli annak az embernek a jellemzőit, akivé szeretne válni, de még nem tart ott az úton és lehet, soha nem is fog. Kicsit propagandisztikus, hasonlít a való élet és a statisztikai hivatal közleményei között tátongó szakadékhoz a kontraszt mélysége, miközben nézed őt és hallgatod a mesét. Akár körmölhetnél és patkolhatnál is, annyira kilóg a lóláb. A második verzió mintegy antitézise az iméntinek: emberünk le- és elnyomja magát, valós érdemeit eltussolja, igyekszik kevesebbnek mondani magát, talán elvárva tőled, hogy cáfolatoddal dicsérd, netán önbecsülése is elkóborolt valahova nagyon-nagyon messzire. Ritka madár a harmadik eset, a józan és tiszta, lényeglátó; igazi önismereten alapuló válasz.

Nyilván megismerheted az illetőt hosszú idő alatt, ám ez nem mindig járható út; elképzelhető, hogy az adott helyzetben nem áll rendelkezésedre több hónap vagy év, mégis kulcsfontosságú lenne látnod az ő jellemét, azt, hogy legbelül milyen ember. Ha nem adatott röntgenszemed és poligráf sem porosodik a kamra egyik felső polcán, semmi sincs veszve, mert van csodamódszer, ahogy a címben is olvashattad: beszéltesd a párjáról! Ennél a pontnál kikapcsol a védekező mechanizmusa, sokkal tisztább és hitelesebb képet kapsz a beszélgetőpartneredről, mint az előbbi utakon és módozatokon elérnéd. Igen, tudom, talán most azt mondod, ez nem fair, mert belesétál egy csapdahelyzetbe, de gondold végig alaposan! A társ tükör, mindig az. Ha saját magamról ömlengek és elalélok szépségemtől, akkor a tükörképemről miképpen állíthatom, hogy rút, csúf és egyébként vasból készült az orra? Bármit mond beszélgetőpartnered a párjáról, azt saját magáról mondja, előjeltől függetlenül.

Ha szidja és elhordja utolsó sz@rházi alaknak, azt mind magáról állítja. Emlékezz: a társaid, a körülötted lévő (választott) személyek aktuális szintedet tükrözik, csak olyan embert vagy képes bevonzani, akivel hasonló szinten mozogsz! A partner ócsárlása egyenlő az önutálat kinyilatkoztatásával. Kevés más módot ismerek a jellem mélységeinek azonnali és tűpontos megismerésére ennél a végtelenül egyszerű, ám rendkívül mélyre hatoló metódusnál. Gyakran merül fel az azonnali védekezés: beleragadtam a kapcsolatba, szánalomból, sajnálatból vagyok az illetővel! Az ilyen típusú válasz mutat rá a megbúvó és erjedő önbecsapásra, hazugságra, hiszen a sorok között mondja el az illető: már más valakire vágyna, tovább lépne, ám mégsem teszi. Ezzel beárazza magát egy alsó polcra és kifejezésre juttatja, milyen erős tudattalan lenézés munkálkodik benne – kifelé és befelé egyaránt. Mi más okozhatná a statikus magatartást az ő helyzetében?

Használd bátran a módszert és fedezd fel, milyen távlatok nyílnak meg embertársaid megismerésében ezen az úton. Nem mellékesen most már kétszer is meggondolod, miként nyilatkozol párodról, amennyiben pedig szépítened kéne (megfelelésből), talán megfogalmazódik a kérdés is benned: jó helyen vagyok éppen?

 

képek: www.pinterest.com

Szólj hozzá(nk)!