Nem látom a kezeket. Bárhogy gúvasztom-meresztem a szemeim, sehol egyetlenegy árva, feltartott kéz. Minden vállizom ernyedten lóg, semmi jelentkezés. Pedig nem a hétfejű sárkány szájpadlásának tapintásos vizsgálatára invitállak. Egyszerűen csak az tettem fel: ki szeret belső feszültségben élni? De semmi válasz. Megértem.
Senki nem szereti a tartós, nyomasztó feszültséget. Mert az (már) nem izgalmas. Ez is az emberi minőség egyik ismérve, a felegyenesedett járás, a gondolkodás és a szembefordítható hüvelykujjak mellett. A kukta jó, a kukta szép, a kukta remek levest főz – de kell, hogy a szelep tökéletesen működjön a tetején. A fantáziádra bízom, mi történik, ha homokszemcsék hullanak a gépezetbe.
Robbanás, kitörés, indokolatlan ingerültség – csak három a számos tünetből. Ide vezet az elfojtás, az érzelmek lenyomása. Ezzel persze nem árultam el forradalmi újdonságot, sőt. Mindenki számára ismert tényszerűség, ellenben közeleg egy szuper szelepelési idő. Közeledtét az égi mozgások jelzik, két főszerelője pedig a Hold és a Plútó.
Elérkezett a nagy átrendeződés kora. Ez fémjelzi a Plútó aktuális, októberig tartó mozgását. Nemrég kezdett el – Földünkről szemlélve – hátrafelé törekedni. Javaslom elolvasni a belinkelt írást, ott fejtettem ki, mi a jelentősége a retrográd Plútónak és miért is nagyszerű energia. Érdemes tisztán látnod őt, mert az egyik főszereplője a mai történetnek.
Az érzelmek és a lélek hangja is azt súgja (vagy ordítja, habitusa szerint): elérkezett a tettek ideje. A másik égitest, aki színre lép, a Hold. A Rák asztrológiai jelében járva kezd farkasszemet nézni szombaton a Plútóval. Ennél azonban fontosabb, hogy immár a Rák csillagzatában (is), mégpedig annak befogadó ágánál lépdel. Látod és megérted (azaz: ráérzel), mi az, amin változtatnod kell. Igen, kell. Bár igyekszem ezt a szót nem túl gyakran alkalmazni, most nincs alternatívája. Egy Hold-Plútó szembenállásban a változtatás egyszerűen kell.
Érzelmekből kiindulva eljutni a megoldáshoz. Erről szól a Rák-Bak tengely, amire a két égitest fűződik fel oppozíciójuk idejére. A Hold maga a változás; hét naponta ér új és új fázisába; mindössze négy hét alatt kerüli meg Földünket. Csak nézz fel az égre: napról napra emlékeztet a változás állandóságára.
A Plútó pedig maga a változtatás. Itt már beszúrtam egy műveltető képzőt. Nem „csak” változol, itt már igényed ébred változtatni. Mégpedig jó plútói módon, azaz mélyre hatóan, a finomkodást teljes egészében mellőzve. Ha asztallap tartózkodik a közeledben, jó eséllyel kap egy csapást. Tudnod érdemes, hogy nem lép pályára a megalkuvás, a középszer és a kompromisszum triója. Ilyen a Plútó.
Konfrontáció, összeütközés, terméketlen belső vívódás – ez a két planéta kapcsolódásának alacsony szintű megélése. Amikor tetten éred, azt is tudod: csak egyet kell csavarnod belső állítótárcsádon, hogy magas szintekre juss. A szembenállás hegycsúcsosan ilyesmiket kínál: kiegészülés, teljességre törekvés. A változás belülről indulva, minden erődet megmozgatva juttat el a lehető legjobb eredményhez. Tömören ennyi a Hold-Plútó oppozíció veleje.
Nagy levegő, elszánás, ellépés – ez a három dolog érlelődik szombaton. Tettek és cselekvés. Ami néha hangos, de sebaj. Ennek van itt az ideje. Amikor tűzijátékot rendeznek, senkit nem lep meg, hogy a gyönyörű fényjelenségek durrogással is járnak. Fordítsd hasznodra, épülésedre ezt az égi állást – legyen személyes szikráztató erőd.
kép: pixabay.com
ideje nyergelni – és az álmaidért nyargalni
