Browsing posts in: Blog
2020 Már 09 0

Mit tehetünk a magányosság “ellen?”

“Egy ember soha nem magányos, ha érdekli egy másik ember sorsa. Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsivel többet adni.”

Szepes Mária

kép: www.pinterest.com

2020 Már 08 0

Mit vársz a hétfői Szűz teliholdtól?

Hétfőn kora este áll egymással egzakt módon szemben a Szűz asztrológiai jelében járó Hold és a Halak cikkelyében lubickoló Nap, azaz itt a telihold, Isten hozta! De miről is szól a mostani fényes oppozíció? Röviden: a lélek rendjéből fakadó tettekről. Ez a távirati stílusnál is tömörebb megfogalmazás azonnali kibontásért kiált, lássunk is neki! A Szűzben telő Hold rendszerben helyezi el az érzelmeket: itt éljük meg, mi mihez kötődik, a szálak gubancai kibomlanak; meglátjuk, melyik kihez tartozik, melyek térnek vissza önmagukba és melyek szakadtak el. Talán furán hangzik, de jobban megértjük az érzéseinket, kiemelkedünk az ösztönlény „érzem és kész” mintázatából. Megértjük azt is, miért bizonyos érzelmek kísérnek bennünket – hol vetettük a magokat, melyek eredményképpen kinőttek a jelen lelki hullámai, legyenek bár jók vagy nem kívánatosak. Csillagképi értelemben az Oroszlán második legfényesebb csillagával, a Denebolával áll ekkor együtt a Hold. Ez a nemzés, a teremtés ereje, így jó tudnunk, hogy az érzelmekből tettek fakadnak, de a lehető legmagasabb szinten – hiszen az Oroszlánhoz kapcsolódó szeretet vezérli.

A Nap a Halak jelében a mélységekbe irányítja a figyelmet; a belső folyamatainkban való megmerítkezés által tisztulunk le. Fontos az összegzés, az elcsendesedés; itt teszünk pontot sok-sok folyamat végére, így adva teret és lehetőséget magasabb szintű, méltó új minőségeket elkezdéséhez. Központi csillagunk a Holddal való farkasszemezés idején a Vízöntő jövőt tisztító vizében fürdőzik, de már a Halak kettősének visszaúszó halacskáját is éppen elérte. Jó tudnunk, hogy most konkrétan a jövőnkért, mégpedig a boldog és tiszta jövőnkért teszünk. Akkor is, amikor ez a „tevés” éppen a nemtevésben, az önmagunkkal való együtt levésben és a felszínen láthatóan passzivitásban, fotelban üldögélésben valósul meg. Ne akarjunk mindig tüsténkedni. A Halak üzenete pedig rámutat: lássuk és értsük meg, miért térünk vissza újra és újra ugyanolyan mintázatokba. Értsük meg, mi benne a tanítás és tudatosítsuk, hogy ezek nem kényszerhurkok: szabadságunkban áll dönteni, hogy kiemelkedünk (például) egy-egy konfliktusból, vagy vállalva a vele járókat – visszatérünk tanulni. Itt a vállalás és fölvállalás a kulcs, mert ezzel kiütjük a tehetetlenséget, a belesodródás erőtlen tévképzetét.

Jó tudnunk, hogy mosolygós és érzelmes telihold vár és köszönt ránk. Nem mondom, hogy nem csurranhat ki egy-egy könnycsepp, de egyrészt a könny megkönnyebbít (azonos a szógyök!), másrészt, ahogy Gandalf mondta: nem minden könny keserű. Az viszont biztos, hogy az intenzív érzelmek nyomán a jövőnkért lépünk és teszünk, ami szebb és méltó lesz.

kép: www.pinterest.com

2020 Már 07 0

Két együttállás a hét utolsó napjára? Jöhet!

Vasárnapra két egzakt együttállással kedveskedik a Kozmosz: a Bika asztrológiai jelében találkozik a Vénusz és az Uránusz, míg a Halakban a Nap és a Neptunusz borul össze. Az az egy biztos, hogy unalmasnak nem nevezhetjük a hét utolsó napját. A Vénusz-Uránusz találkozó segíti a kapcsolatok tisztítását és megújítását. Érdemes kimondanunk egymásnak, amit mér régóta ki kellett volna (ezt persze a Vízöntő cikkelyében hátráló Merkúr is ösztönzi), hogy elgördüljenek az akadályok és az érzelmi rögök a közös út elől. Pezsdülő, színes és vidám erőtérről beszélünk, ne gondoljunk kínos és izzadós „csakazértiskikellmondanom”-ra. Játék és öröm, most könnyedén (de nem könnyelműen!) jönnek ki a máskor talán csikorgós szavak, mély érzelmi háttérrel. Új ízeket és színeket is vihetünk a másikhoz fűződő szálak közé, szuper jó ehhez is a vasárnapi erőtér. Ha bármit sablonosnak, netán unalmasnak érzenénk kettőtök relációjában, úgy dobd sutba és valami teljesen mást, homlokegyenesen eltérőt, sőt biztatlak: elképesztőt éljetek meg együtt!

A Nap-Neptunusz együttállás gondoskodik, hogy mindez lelki szinten mély gyökerekkel, így szilárd alapokkal működjön. A másikra való ráhangolódáshoz elengedhetetlen tisztában lennünk önnön mélységeinkkel (a mélység itt sem pejoratív jelző). Fokozódó érzékenységgel tudunk ráhangolódni a másikra, de úgy, hogy közben tisztában vagyunk a bennünk zajló folyamatokkal is. Amikor jelen vagyunk és tiszta szándékkal működtetjük a nap energiáit, abból valami elképesztően nagyszerű sül ki. Egymásra vetítve a két-két együttállást, lássuk meg a vasárnap nagyszerűségét: olyan oldaláról és olyan mélységében ismerhetjük meg a másikat, amire talán magunk sem gondoltunk. Legyen nálunk seprű és lapát, mert a lehulló előítéletek és sablonok ripityára törnek, tudjuk mivel eltakarítani mindet. A jogos felvetés: ha nincs éppen társad, mit tehetsz ezen a napon?-ra a válasz, hogy önmagaddal töltesz jó sok minőségi időt. Lemerülsz a mélységeidbe és most sokkal tisztábban tudod felhozni a vágyaidat, milyen legyen az Igazi. Érdemesnek tartom egy alapos – és persze mély – meditációban mindezt megfogalmazni, mert igen intenzív teremtő erőtér dolgozik értünk. Ha kiegészítjük mindezt azzal, hogy a nap közepén, a déli órákban a növő, azaz gyarapodást és növekedést támogató Hold, mint lelkiségünk jelölője és a változások princípiuma, együtt áll az Oroszlán csillagkép szívével, alfa csillagával, a Regulussal, akkor egy egészen elképesztően gyönyörű képet kapunk. Ebben a képben ott a szeretet, az öröm, a harmónia és a lélek. Éljünk a lehetőséggel!

kép: www.pinterest.com

2020 Már 06 0

Zárd le, fejezd be, szűkítsd!

Nem is olyan rég esett szó arról, vajon miért szeretünk elkezdeni dolgokat, de lezárni és befejezni sokkal kevésbé. Némi csavarással érlelődött tovább a fő gondolatszál és öltött testet némi asztrozófiai színezettel, fogadjátok hát szeretettel. Amikor valamit elengedsz, lezársz, befejezel, automatikusan tisztulsz. Az a bizonyos minőség már nincs veled és benned. Persze ehhez szükséges, hogy „végelszámolás”-jelleggel tedd meg ezt a fontos aktust, anélkül, hogy hiányt, őszintétlenséget hagytál volna magad mögött. Ezt azért nem kívánom tovább hangsúlyozni, mert tudatos ember számára alapvetés. A szálak elvarrása analóg a légballonból kidobált homokzsákokkal, így tudhatod, hogy a megkönnyebbülés és az emelkedés is törvényszerű pozitív hozadékként mutatkozik meg. Ha egy kicsit felfelé tekintünk, a bolygók közül a Szaturnuszt pillanthatjuk meg, mint segítő energiát.

Igen, a gyűrűs bolygó elképesztően sok pluszt ad a lezárásokban is. Segít kikristályosítani, mi a fontos, vele és általa ismerhetjük fel a számunkra releváns, valódi értékeket. Tudom, hogy a Szati nem túl népszerű az „általános” asztrológia köreiben, de a hajnali harmatvizes fürdő sem, pedig tudvalevőleg egészséges. Engedjük el az előítéleteinket; igyekezzünk nem egy gátló-korlátozó pöcsként energiaként tekinteni rá. A Szaturnusz magas szinten való működtetésével összeszedetté, koncentrálttá érünk és nemesedünk, ahol és amikor már nem akarunk ide és oda is kacsintó vásári öszvérként cikkcakkos energetikai nyomvonalat hagyni magunk mögött. Képesek vagyunk arra, hogy eleve kizárjuk, amivel nincs dolgunk. Nem beszűkültség és egyáltalán nem begyepesedettség, ha ki tudjuk zárni a számunkra lényegtelen és irreleváns dolgokat. Itt érdemes egy pillanatra megállni. Nyilván felbukkant a „nyitottság” fogalma. Mondd el őszintén, mennyi hasznod származott abból, hogy össze-vissza lefetyeltél és ezt-azt magadra szedtél, mint kutya a bogáncsot? Ugye? Lehet, hogy susog benned egy hang, ami bíztat, ebbe is, abba is fogj bele, nézd meg, hátha éppen ott lapul az üdvösség, te pedig szemellenzős kocsis lóként baktatsz el mellette. Vajon eddig hányszor jött be ez a céltalan, mindenbe belekapok-belekóstolok mintázat? Ha többet adott, mint elvett, akkor tarts ki mellette, de meg lennék lepődve, ha ezt találnád valódi válaszként önmagad belső-alsó rétegeiben. Ez a fajta figyelemszétszórós–lefetyelős-szórakozós énrészed az odázásról, a halogatásról, a fontos és lényeges dolgok elől való menekülésről szól, neki táplálék a szétesettségben megkapható sok-sok színes, törött üveg (amit aztán drágaköveknek hazudunk önmagunk előtt).

Szaturnuszi energiáid támogatnak a lényegtelen dolgokra való nemet mondásban. Merd őket használni, merj nemtrendi lenni. Figyeld meg, amint így kezdesz el működni, azonnal tisztelet ébred irántad másokban (de ne ez legyen a célod és fő motivációd). Nyilván lesznek értetlenek és olyanok, akik szemedre hányják a változást, de azért van két füled… Ugye, tudod, miért? Igen, hogy szabadon választhasd meg, melyiken engeded be, majd a másikon azonnal ki az ilyen károgásokat. A tartásod szilárdul, nem akarsz már kilendülni minden apró behatásra. Nem érzéketlenné válsz, csak tudod, mi van a fókuszodban, és ami ettől eltér, arra nem ugrasz rá, még ha habos-babos rózsaszín is. Érzed már, mekkora hatalom? Barátkozz a tudattal, hogy ez a mérhetetlenül nagyszerű erő ott van veled és benned. Lásd meg, hogy a Szaturnusz nem egy gátló és korlátokat fabrikáló rohadék, hanem az igazi mester, aki benned lakik. Stimuláld és éld meg a letisztulás nagyszerűségét!

kép: www.pinterest.com

2020 Már 05 0

Mi a különbség a valódi vágyak és a gerjesztett ingerek között?

Valódi vágyak: mélyek és belülről jönnek. Nehéz őket szétcincálni, vissza-visszatérnek. Előfordul, hogy mások nemcsak nem értik, de egyenesen furcsálkodnak miattuk. Ha teszteled, le tudsz-e mondani róluk, azonnali és határozott „NEM!!” a válasz. Teszt 2.0: elképzeled, hogy a halálos ágyadon fekszel és ebben az elköszönő helyzetben tudatosítod, nem érted el/valósítottad meg a vágyadat. Ha a viselhetetlenség érkezik, ha az bukkan fel benned, hogy ilyen forgatókönyv nincs, akkor tudhatod, tényleg valódi vágyat találtál, ami mély és őszinte – ez két fontos ismérve. Érte/értük habozás és belső ellenállás nélkül hozol áldozatokat és vállalod az elérésük során felmerülő kényelmetlenségeket is (figyelem! ez nem jelent automatikus lemondást).

Gerjesztett igények: nem a tieid. Hirtelen nagyon mélyen tudsz azonosulni velük és nem is érted, hogyan nem gondoltál eddig rájuk. Példa: elmész egy kis halászfaluba nyaralni és elképzeled, hogy ott leélnéd az életedet, a nevető, kedves helyiek között, napsütésben és vörösborral. De aztán tudod, hogy három hónap múlva olyan érzésed támadna, mintha házi őrizetben élnél. Tárgy esetében érzed, hogy kell neked, hogy nélküle kisebb, kevesebb vagy. Nem engeded a gondolatidat végigpörögni, hogy „valójában szükségem van rá?” – egyszerűen birtokolni akarod. A gerjesztettség ott is nyakon csíphető, hogy lépten-nyomon szembe jön az utcán, a világhálón és ezeket automatikusan – égi – jelnek veszed, holott csak befókuszáltad, hogy magyartalanul fejezzem ki magamat. Úgy viselkedsz, mint a jó tavi ponty: csipegeted az etetőanyagot bőséggel, majd egyszer csak egy finom kis csalit is beszippantasz – horoggal bélelve, innentől pedig a történet egyenes utat vesz. A gerjesztett igény kintről jön és gerjedelemmé válik. A vágy tiszta, a gerjedelem nem. Amikor tiszta a fejed (és az érzelmeid is…), néha nem is érted, honnan ez a görcsösség, az a begerjedt állapot (milyen ékes a magyar édes anyanyelvünk…). Igen, a görcsösség és a mindenképpeniség itt van, de amolyan „nem ismerek sem istent, sem embert” módon. Taposol, törtetsz és kifordulsz önmagadból a kielégülésért, ami persze nem jön el, hiszen a megéléskor (legyen az tárgy vagy immateriális cél) nem jöhet más, mint elillanó, röpke műöröm és tartós-vaskos kiüresedettség-érzés. Kell ez neked?

Olyan, mintha a valódi vágyak nemes szőlőből, hagyományos eljárással, szeretettel készült-érlelt borok lennének, a (g)erjesztett vágyak pedig kannás borzalmak – akármilyen édesek és élethűek, soha nem azonosak az előbbivel. Tegyél különbséget, ismerd fel, mit veszel éppen magadhoz (bor vs. borzalom). Nem azt mondom, hogy nem engedhetnéd meg magadnak, hogy elérj és beteljesíts egy gerjesztett ingert. Példa: nyári hőségben a sokadik párás falú söröspohárról készült művészien profi fotót látva nyugodtan igyál egy malátaszörpöt, csak tudd: ezzel egy igényt elégítesz ki, nem valódi vágyat. Abban a pillanatban, hogy tudatosítod, már nem húz magával lefelé. Nem kell Teréz anyaként élned, de az önmagad iránti igényességből annak is fakadni kell, hogy felismered, mikor igénykielégítesz (g)erjedelem következtében és vállalod ezt – elsősorban önmagad előtt.

képek: www.pinterest.com

Oldalak:«12345678...273»