Olyan jó volt tegnap az angyalokról írni, hogy ezt a témát mára is áthoztam, persze megfelelő égi apropóval. Ez pedig nem más, mint a Mars, aki a hétvégén hagyja el a Szűz angyali részét. Amikor egy égitest elhagy egy bizonyos csillagképet, vagy lelép a Tejútról, az nem hasonlatos a jelzetlen gödörbe lépés nyaktörő, de legalábbis bokát ficamító traumájával. Nagyon nem, sőt. Ilyenkor „csupán” annyi történik, hogy már bennünk van ez a minőség, ez az üzenet; elraktározódik, mint az édes és érett gyümölcsökből főzött lekvárban a nyári napsütés édessége. Gazdagabbá válunk valamivel – ennyi és nem több, de ez korántsem lebecsülendő dolog. A Mars, azáltal, hogy kilép a Szűz fényábrájának angyali részéből, a tetteinkbe, cselekedeteinkbe hozza ezt a finom, éterikus energiát. Már tudjuk, hogy miképpen kezdjünk el új dolgokat, vagy ha az kell, hogyan változtassuk és alakítsuk át a meglévőt belső erővel, lendületesen, de égi segítőink lágy sugallataival összhangban.
Ha elsőre disszonanciát éreznénk a méltatlanul agresszornak beállított vörös bolygó és a finom angyalkák világa között, akkor ideje földhöz vágnunk és páros lábbal ugrálnunk letennünk a korlátozó, szemellenzős paradigmát. Miért ne működhetne a kettő együtt, magas szinten? Na ugye? Határozottság nem egyenlő durvaság, változtatás nem egyenlő erőszakosság. A képlet egyszerű, érdemes a saját életünkben is a megfelelő behelyettesítéseket elvégezve az ismeretlenek értékét a legjobban megállapítanunk.
kép: www.pinterest.com
