A Holdról ritkábban szoktam írni. Nem mintha pikkelnék rá (sőt, jó a pajtiságunk), de gyors mozgása választás elé állít: vagy kéne mindenről írni – ez esetben a „többiekre” kevesebb idő jutna, vagy maradni a teli- és újholdaknál. Jellemzően utóbbit választom. A kivétel azonban nem csak a vakbelet, a szabályt is erősíti. Ennek jegyében tekintsünk a csütörtök estére: ekkor áll együtt lelkiségünk égi szimbolizálója a Neptunusszal a Halak asztrológiai jelében. Igen, tocsogós bejegyzés következik, kevéssé száraz, analitikus könyveléssel bélelt. A két lélekbolygó a mély lelkiség cikkelyében – ebből merülés, ám így érkező tisztulás sül(het) ki. Ja igen, mára nem tudom a szóismétlés elkerülését garantálni; a „lélek” felülreprezentáltnak ígérkezik. Egy Hold-Neptunusz találkozó érzelemvilágunk teljes spektrumát alaposan megmozgatja. Van úgy, hogy csak felszínesen érint meg valami. Ilyen lehet példának okáért egy vízről felszálló hattyú látványa, egy telihold, egy gyermekkacaj – bármi. Akkor, abban a pillanatban betalál a lélekkapun, de aztán – az új ingerek érkeztével – elhalványul. A mondás úgy tartja: „nem káptalan az én fejem, hogy mindent megjegyezzek.” Ez a mondás a lélek síkján valahogy így hangzik: „nem káptalan az én lelkem, hogy minden emocionális tartalom összes árnyalatát megőrizzem.” Ennek ellenére nyilván megőrizzük, csak nem hívjuk elő, mert nincs rá szükségünk.
Vesd össze azzal a megéléssel, amire hosszú évek, évtizedek múlva is emlékszel. A nagyi bejglije, az első versmondás az oviban, a karácsonyfa illata és ezer más ikonikus pillanat érzelem-lenyomata itt játszik. Nos, a csütörtök este ez utóbbi minőségeket erősíti. Újak is érkezhetnek és a régiekből is elevenedhetnek meg számosak. Jó tudnod, hogy ez nem céltalan emo-mozi: ami felszínre bukkan, üzen. Fontos, jelentős átadni valóval jött. Amint megfejted, könnyebbé válsz. Elképzelhető az elején belengetett könnyezés, sebaj. Legyen kemény Chuck Norris és a Hilti, neked nem kell. Emlékezz: igazán keménység nélkül vagy erős. Mi jöhet még? Megértés, de nem csak elme-szintű, hanem úgynevezett érzelmi megértés. Összeállnak képkockák, kienged a görcs, a feszültség. A maga teljességében látod és érzed a nagy képet. Erősödik az összegzés vágya is, ami automatikusan magával vonja a lezárást: a sóhaj egy-egy nyitott érzelmiségű időszak végét is elhozhatja. A nyílt seb begyógyul, a lélek könnyűvé válik, a megélés emlékké konvertálódik alakul. Hidd el, jó lesz.
kép: www.pinterest.com
