Csütörtökön éri el a Rák asztrológiai cikkelyében járó Vénusz az Ikrek csillagkép béta csillagát, a Polluxot. Pár napja járt az alfánál, Castornál, így most Pollux is megérdemli az említést. Maga az Ikrek csillagkép egy kaput formáz: Napkapu, beavató átjáró a Fény felé; a Tejútról, az Istenek Útjáról érkezik, jön le a tudás és a bölcsesség. A kapu az összekapcsolódó ikerpár szimbóluma is, Castor a halandó, Pollux az örök életű, hiszen őt Zeusz nemzette hattyú képében.

Ezen a ponton érthetjük meg igazán, mi is az örök fényű, az időn túlmutató igazság számunkra és bennünk. Itt felül- és túlemelkedünk a polaritás világának bináris (igen és nem, jó és rossz) sablonrendszerén. Ez a rálátás jóval távolabbra céloz a kétválaszos lehetőségek szabta kényszerpályán. Nem csak magunkban, teremtő, alkotó, művészi énünkben látjuk meg ezt a halhatatlan világosságot, de emberi kapcsolatainkban is.

Látjuk, megértjük az ilyen típusú összekapcsolódásainkat és – nem utolsó sorban – örömmel, hálával telünk el miattuk. Aki már megélte ezt az érzést, soha el nem felejti, milyen. Olyan jó egy kicsit beleengednünk magunkba, hogy ezek a fényes szálak minden csillogó aranynál többet érnek, pénzzel nem megvehetők és nemtől, kortól, vallási- és nemi hovatartozástól teljesen függetlenül bárki emberfia számára adottak földünkön, ezen a csodálatos játszótéren. Mert a cél a játszva tanulás – most is.

 

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This