Csütörtök este lép be a Bika jelében haladó Merkúr a Kos csillagképébe, annak a fejénél. A fej mindig szellemiséget, gondolatiságot jelöl; a Kos feje ráadásul a Tejútra, az Istenek Útjára, a legmagasabb minőségekre tekint. Maga a Merkúr is a kommunikáció, az értelem és a beavatás planétája; ő jeleníti meg a mozgékonyságot, a beszédet, az írást. A Bika zodiákusa okán a termékenység és a bőség erői jelen vannak, ezt az áradó, az anyag világában is testet öltő, felvirágoztató erőt ötvözhetjük a Fényre tekintő szellemiség energiáival.
A Kosban az áldozat jól ismert tétele is megjelenik: önként vállalva áldássá válik. Végiggondolhatjuk, felajánlunk-e valamit a vágyott emelkedésünkért „cserébe”, odatesszük-e az isteni világ szimbolikus oltárára azt, amit feláldozunk. Magunkból. Nyilván nem egy bal lábat vagy hajunk színét; itt olyan gondolati, szellemi mintákra célzunk, amik jobb helyen vannak a feláldozott minőségben. Hajlandók vagyunk-e feláldozni olyan – merkúri, azaz megértési, kommunikációs oldalról értelmezett – jellemvonásainkat, szokásunkat, ami a felajánlás pillanatában súlyt és jelentőséget képvisel (ez azért fontos, mert a tét nélküli áldozat nem áldozat: levágott lábkörmeink feláldozása mit sem ér).
Ezt a vállalást tudjuk most megtenni, hogy a későbbi útszakaszokon már az áldást élvezhessük. Az itt megtett helyes lépések a következő csillagképi „állomáson”, a Bikában már gyümölcsöző módon bomlanak ki és válnak teremtő erővé. Tiszta és fényes gondolatisággal, karbantartott, pókhálós nemszeretem sarkoktól mentes eszmeiséggel már óriási lépést tehetünk az úton, örömmel és boldogan.
kép: www.pinterest.com
