A csütörtöki napunk különlegessége a Hold-Plútó szembenállás. A két planéta oppositója már önmagában is pikáns és nem mindennapi, ám most a Plútó a hosszas hátrálást követően újra direkt irányban halad és a fordulat óta ez az első Hold-Plútó farkasszemezés. A Hold pozíciója figyelemre méltó: „odahaza”, a Rák asztrológia jelében halad, azaz érzelmes vizeken evez, a lélek megnyílása és az érzelmek csordulása jár a nyomában. Álmainkban, érzésvilágunkban felerősödik a törődés, gondoskodás késztetése, a családunkkal (nem csak biológia értelemben!!), szeretteinkkel való foglalatoskodás vágya. Éppen így megjelenhetnek a múlt bizonyos dolgai, amikkel még érzelmi rendeznivalónk akad. Egyszóval érzelmes csütörtökre számíthatunk és ez jó.
A Bak jelében lassan, ám szilárd és magabiztos léptekkel masírozó Plútó ugyanis végtelen erőt tesz az érzelmi töltetbe. Emlékezzünk: a szembenállás kiegészülést jelent, a két érintett bolygó erői által a polaritásból az egészbe emelkedésre törekvő energiák ébrednek és munkálkodnak. A Plútó a megoldást adó, az előre haladásról szóló Bakban működve a radikális változtatásokhoz is bőségesen elég erőt kínál számunkra, amivel élve valóban gyökeres fordulatot eszközölhetünk életünkben. Fontos, hogy nem „gyökeres fordulatot vehet életünk”, hanem a fordulatot mi magunk tehetjük meg, passzív „elszenvedő” helyett (hiper)aktív és cselekvő módon.
A változás pedig érzelmi oldalról indul, ráadásul a Hold az Ikrek csillagképében haladva napon belül is árnyalja az üzenetet: délutánig Castor oldalán haladva rámutat, mik azok a lelki minőségeink, melyekben ott a múlandóság, mik értek meg a meghaladásra. Az esti órákban, Pollux oldalán pedig a halhatatlan, azaz örök, fényes érzelmi (igaz)gyöngyeinkre esik a fogyó Hold fénye, hogy jobban megláthassuk, mi lapul bennük: örök igazságok, az idő által meg nem rágható tartalom, ami túlmutat téridőn és a materiális értelmezés kalodáján.
A szembenállás erői által markánsan ölt testet az érzelmeinkkel való foglalatosság vágya, aminek segítségével tisztábban láthatunk, és a letisztult viszonyulások mentén megindulhatunk rendet tenni. Kimondhatunk régóta rágott mondatokat, amik felborítják a csurig telt éjjeliedényt, de kutya bánja, hiszen ennek réges-rég itt az ideje. Amíg ugyanis tele van, nem lehet rend; a kettő kioltja egymást. A lélek bugyraiban való kalandozás ad megoldást, ott találjuk meg az eszközöket, amikkel tovább léphetünk, mégpedig ellentmondás nélkül, hiszen a karjainkban, kezünkben ébredő erő ezt nem ismeri, nem tűri. Ismeri viszont a teljességre törekvést; ezzel az inspirációval átitatva szolgál bennünket és nyújt segítő jobbot a földi vándoroknak.
kép: wall.alphacoders.com
