A klasszikus Hétrenézőben az elmúlt és az előttünk álló hét égi történéseit, írásait szoktam egy kicsi sztorizással összegyúrni. A múlt vasárnap jelentette az első (és persze remélhetőleg: egyetlen) kivételt. Aznap nem volt érkezésem megírni. Ha élhetek a kifejezéssel: szerepzavarban voltam.
Egy ember számos különféle helyzetben és szerepben kell, hogy helyt álljon. Az a nap éppen az „apa” énem teljességét kívánta, így az asztrozófusnak nem jutott ideje leülni a gép elé. A rá következő napok sem különböztek lényegesen, talán csak annyiban, hogy közel két évtized után egy napot én is fekve kellett, hogy töltsek, mert a szervezetem benyújtotta a kizsigerelés rész-számláját. De a kerék forog tovább és a bölcs Gandalffal szólva: akárhogy is volt, most itt vagyok és ez a lényeg. Tudom, bárdolatlannak tűnik, de csak elsőre. A nagy mágus nem ok nélkül öltötte magára időnként a pokróc modort.
A mai alkalommal „csak” előre nézünk, azaz a következő héten ilyesmik várnak:
A Merkúr és az Uránusz quadrat fényszögben áll – ez mindenképpen megér egy misét. Felszabaduló gondolatok, teremtő szavak és hasonló, színes üveggolyók érkeznek a szárnyain.
Mars és Vénusz kézfogója. Már szólt róla írás, de olyan fázisába érkezik a két égitest találkozója, amiről külön beszélni kell. A színen pedig lassanként feltűnik a Plútó is… Sejtelmes, de remek lesz.
A Merkúr és a Szaturnusz együttállását is tisztába tesszük, mert egészen könnyű az alacsony szintek általánosításával félreértelmezni. Az meg egyenes és jól kövezett járás a zsákutcába, oda pedig csak szándékoltan érdemes menni.
Elő fogom venni az egyik legtémább témámat, ez pedig nem más, mint a szeretet áramlása. Kevés dolog fontosabb annál, mintsem ezt megismerd, leporold.
Különös gondlatmenettel járjuk körbe, hogyan jelenik meg az élet homeopátiája – és miért működik olyan jól.
Ha pedig itt ez a rekordhosszú, remekbe szabott Mars-Vénusz együttállás, akkor jó újra tudatosítani, miért nincs szükség párkapcsolati referenciákra.
Végül egy régóta dédelgetett témámat is tervezem megírni; igazi meglepetésként tartogattam, de lassan piszkál, fúrja az oldalamat, mert szeretne végre megszületni.
Mozgalmas, fordulatos, egyben izgalmas hét vár. Ami tőlem telik, hozzáteszem. Ha a dolgok úgy alakulnak, ahogyan alakulniuk illik, egy hét múlva újra vérbő, „klasszikus” Hétrenézőt olvashatsz. De addig még vár egy kosár megélés és a köztük megbúvó csodácskák.
kép: pixabay.com
a tűz ég, a lángok az ég felé törnek
