A Nap, központi csillagunk a hétvégén már a Tejútra lépett, a hét elején, kedden pedig egzakt együttállásba kerül az Orion csillagkép legfényesebb, alfa csillagával a Betelgeusével. Minden, az Istenek Útjára megérkező égitest esetében hangsúlyos a legmagasabb minőségekkel való összekapcsolódás, most cselekvő énünk égi megjelenítője folytatja útját ezen a fényösvényen, így abszolút kézzel fogható, megélhető módon kerülünk közelebb ahhoz a bizonyos isteni világhoz. Talán erre szokás mondani, hogy időnként mindenkiben felfénylik az a bizonyos isteni szikra – pontosan ennek van itt az ideje. Ilyenkor teljesen természetessé, mi több magától értetődővé válik, hogy az égi erők segítenek, támogatnak bennünket, a kedves kézenfogottságot nem lehet nem érezni. Olyan találkozásokba futunk bele, olyan emberek, történések jelennek meg körülöttünk, amiket, akiket az „ég küldött benneteket!” felkiáltással szoktunk fogadni.
Ebben az állapotban tudjuk igazán felvállalni önmagunkat: a Nimród vállához érkező Nap üzenet erről szól. Ítélet nélkül vállaljuk fel önmagunkat, az életünket, a sorsunkat. Fontos tisztázni, hogy a felvállalás nem beletörődést jelent; attól, hogy felvállalom magam, még változtathatok mindazon, amin változtatni képes vagyok és akarok is. A felvállalás egyben beleállást is jelent, abba hagyhatjuk a menekülést és az önámítást, a magyarázkodást a külvilág és saját magunk előtt. Érdekes módon, amint megtesszük ezt a kulcsfontosságú lépést, tartásunk (szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt) javul, ki tudjuk húzni magunkat és a hátfájásokat mintha elfújta volna a szél. Nálam sokkal bölcsebb tudoroktól hallottam a magyar szómágia sokadik csodájaként, hogy a váll-vállalás-vallás nem véletlenül ered egyazon tőről. Amikor felvállalom nemcsak önmagamat, de a sorsomat is, akkor megérkezek ebbe a szabadon és önként, egy magasabb tudatossági szinten tett vállalásba, egyúttal elfogadom, személyes vallásommá is emelem, abbahagyva az addigi esetleges befeszüléseket és visszatérő dackorszakokat. A spirituális óvodásból így válik egyszerre érett, felnőtt személyiség.
A keddi napunk ehhez a belső munkához tökéletes, ekkor igazán ideje van személyes vallásunkon elmerengeni, megtenni vállalásainkat. Talán ez amolyan nagyzolóan hangzó, de ha nincsenek mérföldkövek az életünkben, akkor az csak úgy elpereg, a napok egymás kezébe adják a kilincset és egyszer csak ott találjuk magunkat, hogy marhára újratervezés kéne. Emlékezzünk, az Orion beavató csillagkép, ez a folyamat pedig mérhetetlenül értékes tapasztalásokat és felismeréseket ad kezünkbe.
kép: www.pinterest.com
