Pénteken és szombaton a Bika jelében járó Nap a Fiastyúk csillaghalmazát érinti égi útja során. A Fiastyúk az esszenciális termékeny erőket jeleníti meg, a régiek az Istenek Szerelmi Fészkének tekintették a Pleiádok halmazát. Itt keresztezik egymást a bolygók pályái, azaz ezen a ponton a teremtő elvek egyesülnek. A legnemesebb értelemben vett szerelmeskedés, a gyümölcsöt hozó és örömet adó fényszertartás minősége is ide tartozik.
Ezt a csodálatos energiát éri el a cselekvő énünket szimbolizáló Nap. A matériára irányuló termékenység legmagasabb oktávjait szólaltathatjuk meg; bármi, amit teremteni szeretnénk, legyen az gondolati, vagy fizikai síkon megjelenő produktum, most eredményesen manifesztálható. Ez az erő a megvalósulást, a működő, örömet adó és szép, harmonikus alapokon nyugvó energiákat ébreszti fel és állítja a szolgálatunkba.
Amikor a teremtést szerelemmel, azaz szer-elemmel, az ötödik elemmel kiegészülve, szintézisben éljük meg és működtetjük, mindig valami egészen fantasztikus minőség születik meg. Nem tud nem az megszületni, hiszen az istenek szerelmi fészkéből hogyan bújhatna ki valami ördögfattya? Tartsuk észben és éljünk vele, elvégre azért kapja a csillagokra néző ember az égi erőket ajándékba, hogy saját életében ragyogtassa őket és ezáltal tegye tiszteletét a Kozmosz erői, a Teremtő (elv, energia) előtt. A Föld nem siralomvölgy. A földi élet nem szenvedések láncolatából font szívás-sorozat. A földi életnek nem kell örömtelennek lennie. Sőt. Azért élünk, hogy tanuljunk; örülve, mosollyal az arcunkon. Akkor is, ha némelyik lecke fájdalmas és eltart kis ideig, míg tanító sebei begyógyulnak, de az út egészének örülni kell, tudnunk kell örülni. Az örömmel és öröm által tanulás az életünk alapja.
kép: www.fineartamerica.com
