Temérdek szó esik mostanság a változásról, a korszak- és paradigmaváltásról és ezek szükségszerűségéről. Kozmikus kiváltójuknak a Jupiter-Plútó-Szaturnusz hármas együttállása mellett a retrográd Uránuszt is szokás nevén nevezni. Mindez a helyén és a rendjén is van, de talán kialakulhatott benned egy kis feszülés. Ha minden változik, mi biztos? (elárulom: ami belül, benned, legbelül van – no, az a megingathatatlan belső magocskád; ő fog téged bármely széllökés és vihar esetén is biztonságban megtartani) Alapvető emberi igényünk a stabilitás, a kiszámíthatóság, lásd az analógiát: aki erősebb széllökésekben is rosszul érzi magát és imbolyog, nem megy tengerésznek, hanem masszív kőházban keresi boldogulását és ötről hatra jutását. Jelenleg a képlet módosult állapotában működik: a szabad választás lehetősége a válaszaidra és a reakcióidra szorítkozik; azt nemigen döntheted el, akarsz-e játszani. Most mindenki pályán van, eltűnt a kispad és a megúszásra sunnyogó cserejátékos minőség is. Éppen ezért jön jól a szeptember elejéig tartó néhány nap, mert új megvilágítást tár fel előtted.

Ez pedig nem más, mint az örömjáték/örömzenélés. Ki mondta, hogy nem lehet mosolyogva leadni a maximális fordulatot? Kitől hitted el, hogy önmagad legjobbját nyújtani – automatikusan – kínszenvedés? Miért kívánná erőd mellett a véredet is egy érted munkálkodó égi helyzet? Na ugye? Az égi apropó a hivatkozott hármas együttállással szemben kecsesen ellépdelő Vénusz tánca. Ő mutatja meg, hogy az erő párosulhat (és tudod: te döntesz, csak rajtad áll, párosul-e) eleganciával, könnyedséggel, bájjal. Emlékezz: a szembenállás energiája a kiegészülésre, a teljességre törekvést jeleníti meg. A változtatások miért ne történhetnének harmóniát teremtő módon? Nem mondom, hogy a folyamat valamennyi pillanata hasonlatos lenne egy tenerifei nyaraláshoz; elvégre takarítás közben is zajong a porszívó, mégis szükséges a tiszta környezet megteremtéséhez. Lásd magasról az összképet, anélkül, hogy rögtönítélő módon működnél. Ebben segít a Vénusz csillagképi háttere: az Ikrek fényábrájában éppen az ítéletmentességet erősíti. A halandó és halhatatlan, örök fényű minőségek látása, megélése emel a mindennapok fekete-fehér címkézése fölé. Ha még egy kicsit magasabbra emeljük fejünket, az Egyszarvú égi egyenlítői csillagképe mutatkozik meg (figyelem, ő belső minőséget jelenít meg – a magasra emelt fej a Nap útja alatt látható Monocerosra vetülve valójában befelé irányul; ismét megerősítve: minél feljebb tekintesz, annál beljebb jutsz). Éld meg a kifejtett erő és az őszinte mosoly egyidejűségének csodáját a mostani napokban, de ne csak elillanó módon tedd ezt! Arra kérlek, raktározd el, hogy később – bármikor – újra elővehesd. Tudod, olyan, mint a lekvárfőzés: a leghidegebb téli napon is ehetően tiéd a nyár üvegbe rejtett napragyogása és édessége.

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This