Édes anyanyelvünk szívem csücske. Végtelen hálával gondolok arra, hogy nem más nyelvterületen születtem ebben az inkarnációmban. A szómágia véget nem érő csodákat tartogat, mára egyet ragadok csak ki. Szeretném megmutatni neked, mekkora különbséget hozhat egy betű, de mennyire nem mindegy, miként állsz hozzá.

 

Kaptál valaha görcsöt? Akár izmaidban, akár átvitt értelemben? Mit csináltál akkor, az üvöltésen túl, persze…? Igen, így van: rángatóztál. Nemigen volt ráhatásod erre az automatikus, de baromi kellemetlen mozgásformára. Ha úgy tetszik (tudom, nem tetszik), egyszerűen elszenvedted. Kellő tudatosság nélkül manapság könnyen találhatod magad ilyen helyzetben.

 

Bocsánat, persze nem te, hanem egy távoli ismerősöd szegről-végről érkezett még távolabbi ismerősének másod-unokatestvére. A rángatózás nem szép. Sőt. Amikor mást látsz rángatózni, hogyan hat rád? Ritkán harmonikus; gondolom, nem önt el a vágy a vele való azonosulás iránt. Ijesztő, tehetetlen, dermesztő dolog rángatózni.

 

A külső hatásokra adott reakcióink megválasztása szabadságunkban (egyben felelősségünkben is…) áll. Megesik, hogy rájuk hatni kevéssé tudunk. Azt azonban eldönthetjük, hogy lázongva tombolunk-e vagy az első, teljesen természetes indulathullámok elülése után „hogyan igent”-t formálva lépünk a tettek mezejére. Ezen a mezőn már nem csak virágok nőnek, hanem valami más is. Olyan dolog, ami csodálatos. De erről majd csak a következő bekezdésben fogok írni, mert imádok hatásvadászni és érdeklődést spannolni.

Nos, ha még mindig itt vagy és tovább olvasod e sorokat, emlékezhetsz: nemrég, egy bekezdéssel ezelőtt ott köszöntünk el egymástól, hogy adott egy szépséges mező. Egy olyan rét, ami a tetteké, de nő rajta bársonyos gyep és illatos virágok is. Meg valami más, de mi is az, amit ígértem, hogy itt eléd tárok? Ja igen, megvan! Ez a valami, amiről végre való, hogy érdemben szót ejtsek, mert igazán nem szép dolog ennyit csavargatni a kedves olvasó érdeklődését, nos, az a bizonyos minőség ott, a zöldellő fű és a színes-illatos virágok között a ringatózás.

 

Tettek mezeje, azaz kiléptél a passzív elszenvedő bábjából. Rángatózni csak ott tudsz. Itt már ringatózol. De mit is jelent ringatózni? Ütemes jobbra-balra, vagy előre-hátra mozgás, analóg az anyaméhben megélt, magzatvízzel körülölelt, biztonságos, szigetelt létünk felidézéséhez. Amikor ringatózol, egyben könnyűvé is válsz, sokszor ezt a tettek hozzák el.

 

Lehet, hogy cselekvés közben a fizikai tested megfeszül, de a lelked akkor is ebben a kedves és kényeztető állapotban van és ez maga a csoda. Figyelj! Egy, egyetlenegy betű: rángatózás vagy ringatózás. A kettő között a passzivitás és az aktivitás, az elszenvedés és a ráhatás, a kiszolgáltatottság és a cselekvés tesz különbséget. A szavakat tekintve aprócska, valójában univerzumokban mérhető. Ismerd fel, a te életedben tapasztalod-e a rángatózást, ha igen, akkor változtass és – ringatózz.

 kép: pixabay.com

– ha tetszett a bejegyzés,

– ha szeretted olvasni,

– ha örömet okozott,

 

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:

https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

 

 

bármi történik, választhatod, hogy végül ringatózol és hintázol – kimozgod, amit kell

Pin It on Pinterest

Share This