Columbus megfogadja a „járt utat a járatlanért el ne hagyd!” tanácsát és Afrikát megkerülve éri el Indiát, hogy fűszerekkel, selymekkel és megannyi ínycsiklandó árucikkel hajózzon vissza Spanyolhonba.
Edison rájön, a környezetnek igaza van. A petróleumlámpa nem csak omegásan jó dal, de világítani is szuper, ha pedig közterületről beszélünk, ott a gázlámpa. Az ezres nagyságrendű villanykörte-felnemtalálásokon megspórolt időt Mrs. Edisonnal tölti és minta-nagycsaládossá válnak.
A Wright tesók azt tapasztalják, ők a környék legerősebb fivérpárosa. Nem csak focizni szeretnek, de erejükből tőkét kovácsolnak: pár centet mindenkinek megér, hogy nem verik össze őket. Egy magas fára mászva lesik merre megy következő áldozatuk kényszerszponzoruk. Repülni legfeljebb szabadesésben, egy elkottázott ágra lépés közben fognak.
Ford tisztában van vele, az autózás nem való akárkinek. Aki kiérdemli ezt a kegyet, legyen gazdag, de nagyon. Várja ki a heteket, amíg a manufaktúra összeállítja és gondos kézi munkával összeszereli autómobilját.
Szentgyörgyi Albert megeszi a paprikát. Nem szereti az ízét, hát nagyot nyel, nem is rágja össze annyira, mint azt gyomra kívánná, de a világ minden kincséért el nem kezdené vizsgálgatni. Megeszi, mert azt mondták neki, hogy egye meg.
Hosszú a sor, te is tudnád vég nélkül folytatni. Ugye, hol tartana a világ, az ember fejlődése a sor folytatásával? Hová vezet a nyájszellem, a bólogatás, az előre megrágott válaszok gondolkodás nélküli megemésztése (és ha már itt tartunk: visszaböfögése)? Mindig is voltak, vannak és lesznek erők, amelyek igyekeznek lebeszélni a gondolkodásról. Veszélyes. Nem tudod, mibe vágod a fejszéd. Mi okosabbak vagyunk, tudósok, szakértők, 2-3-4 évtizede a szakmánk az, amibe te most belekóstolsz. Mégis, ki lennél te, hogy érdemit szólj? Fogadd el az omlós, puha, nátrium-glutamátban tocsogó eszmei „táplálékot,” jó lesz az neked. Jó lesz az neked?
Ritkán aktuálisabb egy gondolatsor a fentieknél. Ha tehetem, eltekintek a kulturális ajánlóktól, legyen az könyv, film, vagy zene. Számos kitűnő szakportál létesült e nemes célból. Most azonban javaslom, nézd meg Az emlékek őre című filmet. Nem azért, mert a szó klasszikus értelmében véve óriási film lenne, akkor inkább a friss és ropogós, mozikban még elérhető Úriembereket (Guy Ritchie nevével fémjelezve) ajánlom. Az emlékek őre kísérteties egyezési pontokat villant fel (jelenünkben) egy fiktív jövővel összefüggésben. Egy olyan jövővel, aminek alapjait itt és most, való, 3D-s világunkban látunk felépíteni. Előzetest, ízelítőt kaphatsz a hat éve alkotott filmből, milyen végkifejlet várhat ránk, ha a trendet engedjük folytatódni. Ha menet közben következtetések érkeznek, vond le őket te magad, ne másra hallgass.
képek: pixabay.com
a kilátások gyönyörűek – kivéve, ha a nyájjal együtt legelsz, mert akkor – a földet fixírozva – semmit nem látsz belőle
