2016. Sze 21. 0

Itt van az ősz…

Csütörtök délután, 16 óra 9 perckor lép át a Nap a Mérleg zodiákusi jegyébe, ezzel pedig kezdetét veszi a csillagászati ősz. Az egyensúly napja ez, mikor nappal és éjszaka azonos hosszúságú, majd lassan, vonásról vonásra rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjjelek. Szeretettel javaslom, hogy hagyjuk magunk mögött az e tény fölötti, megszokott sajnálkozást; egyrészt, mert attól még nem változik meg a Kozmosz rendje, hogy búslakodunk miatta, másrészt pedig értsük meg a hosszabbodó esték, éjszakák üzenetét. Ez az üzenet pedig a befelé fordulásról szól, hogy immár a kinti világban való aktivitásunk a látható fény mennyiségének csökkenésével arányosan redukálódik; a vákuumot pedig a befelé fordulás, befelé figyelés hivatott betölteni.

A Mérleg jelének hangsúlyos üzenete a harmóniára törekvés, a mérleg akkor pontos, ha egyensúlyban van. A kiegyenlítődéshez hozzá tartozik, hogy a látható világban való pezsgő aktivitásunkat lépésről lépésre felváltsa a belső világunkkal való foglalatosság; így egészítve ki egymást az aktív és passzív szakasza életünknek, a váltakozás természetes rendjébe illeszkedve, ahogyan nappalt éjszaka követ. Jó esetben nappal cselekszünk, teremtünk, éjjel pedig megpihenünk, miután este végiggondoltuk a nap történéseit. Ugyanezt a folyamatot éljük, kéne megélnünk nagyobb léptékben is, ráhangolódva az Univerzum ritmusára.

160922osz

A Mérleg stáció okán előtérbe kerül a szépséggel, a művészetekkel, a lelkünknek jól eső dolgokkal való foglalatosság igénye. Markánsan megjelenik a Társsal való kapcsolat (a Mérleget a zodiákus tükörházának is nevezik), a polaritások finomra csiszolásával az Egység felé haladás megélése. Az elrévedés, a melankólia természetes velejárója ennek az időszaknak. Beleengedve magunkat arra lehetünk figyelmesek, hogy különleges ízeket, sugallatokat, éteri finomságú megéléseket kapunk általuk; melyeket legtöbbször nehéz az ábécé negyvennégy betűje által kirakható szavak börtönébe zárni és mondattá fűzni. Higgyük el, jó ez így. Van, ami nem papírra való, „csak” a szívünknek, lelkünknek szól. Az ősz színei, a máskor nem látható színorgia is lelkünk húrjait hivatott pengetni a fény különös, immár tompább, homályosabb játékával karöltve; pasztell szimfóniával hangolódva belső világunkra. Éljük meg a szépségen át vezető utat a belső harmónia világába!

kép: www.walldevil.com

Szólj hozzá(nk)!