A Jupiter együtt áll a Bika szemével, az Aldebaran nevű csillaggal. A találkozó irányítja figyelmedet a kevéssé ismert tényszerűségre: bármiben, bárkiben, bárhol esszenciális bölcsességre bukkanhatsz. A papírforma, ha átmenetileg is, de borul.
A Bika szeme a Tejutat fürkészi. Ahogyan az Istenek Útjára szegeződik, nemcsak látja, de le is hozza a legjobb megoldások biztos tudását. Az ide érő Jupiter a jövődet erősítő felismeréseket ébreszt benned.
Az egzakt időszak jó másfél hét: július 4-től 15-ig tart. E napokban erősödik fel: az is fényesen szólhat, aki – amúgy – sötét, mint a kályha belső faláról lekapart puszta korom.
Nem nevezném önkéntelen médiumitásnak. Inkább szándékolatlanul kimondott magas tudásnak. Amikor az illető valójában nincs tisztában azzal, milyen lényeges, világreformáló információ hagyta el a száját. Mondhatnánk rá, hogy vak tyúk is talál szemet, de ez nem igaz. Inkább közelítsünk úgy: bizonyos bölcsességeknek mindenképpen meg kell nyilvánulnia. Ha egy egyébként nem annyira pallérozott elme szállítja, arra határozottan jobban odafigyel a környezete. De tovább is van, csak az már haladó szint.
Hit. A Jupiter – túl a közismert tudás-jelölő mivoltán – ide is beköt. A Bika szemével való együttállás még egy fontos dologra emlékeztet. A hited nem veszhet el. Sőt. Hit, amit felfelé áramoltatsz és a magasabb vezettetésbe vetsz. Egyúttal önmagadba. Célérték, hogy a kettő úgy olvadjon össze benned, ahogy a kávé kavargatása közben a tejszín ozmózisos módon a sötétlő ital szerves, elválaszthatatlan, kivonhatatlan összetevőjévé nemesedik, emelve annak minőségét. Másik képpel kifejezve: a felfelé irányuló hit és a magadba vetett egy és ugyanaz, ahogyan két fóliát is egymásra lehetett illeszteni az írásvetítőn.
Hit, amire már nem igaz ez a kifejezés. Mert már bizonyossággá érik. Kikopik a „hit” kérdőjelessége. Erről a könyvben jóval bővebben írtam, most elég csak ennyi. Kiegészítve az Aldebaran extrájával:
Nincs, nem létezik reménytelen helyzet. Meglátod, észreveszed és felfedezed ott is, ahol tegnap még bús lemondással legyintettél és megtört tartással kullogtál el. Valami megváltozik. Nem jönnek le az angyalok az égből, hogy A1 méretű, kinyitható alumínium megállító táblákon hirdessék a reménnyé érett hit fontosságát fonott rattan székeikben csücsülve.
Mindez benned zajlik, mint a kozmosz markáns mozgásának leképeződése egy valódi csillagszülöttben.
Akartam, hogy ezt tudd és vidd magaddal, ha tetszik.
kép: pixabay.com
– ha tetszett a cikk,
– ha szeretted olvasni,
– ha örömet okozott,
megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő hírlevelek elkészülését:
