Igen, a címben már ott a válasz, ma a katona minőségével foglalkozunk. Megtettük ezt már tavaly, akkor a katona és a harcos között mutatkozó óriási különbségre hegyezve ki a fókuszt. Ezt a belinkelt írást javaslom feleleveníteni, mert segíti a mélyebb megértést. Aranyosak az apróra vágott falatkák, ügyesen díszíthetjük őket, ízletessé és vonzóvá varázsolva lurkó(i)nk számára (olykor a szülő a konyhában komolyan megvámolja a tányért, már láttam rá példát…). Ezek a falatkák közkeletű nevükön a katonák.
Így nőttünk fel, szüleink, nagyszüleink is katonákkal etettek bennünket. Finom és jóízű volt mind, de az élelmiszerrel együtt olyasmit is bevettünk, amit nem biztos, hogy akartunk: a katona(ság) minőségét. Mi is ez? Engedelmesség, feltételek, gondolkodás és mérlegelés nélkül.
Gondolj bele, ha a katona nem teljesíti a parancsot, akkor jöhet a hadbíróság meg a főbelövés, még ha ma másképp hívják is és a halálbüntetés szó szerinti értelmezéséből nemzetközi egyezmények miatt kiléptünk. Tuti ezt akarod a gyerekednek? Emlékezz: a szó ereje végtelen, ennél csak a kimondott szó teremtő ereje nagyobb.
A katona tudja, hogy egy nagy rendszer részese, ha kell, fel is áldozza érte az életét. A gond az, hogy ez nem szabad mérlegelés kérdése, nem mondhatja, hogy „bocs, ez egy dilettáns tábornok és inkább megvárom, amíg mást választanak a helyre demokratikusan.” Ugye, milyen életszerűtlen?
A katona, mint minden erőszakszervezet tagja, automatizmusok mentén cselekszik, akkor is, ha a lelke közben hasad. Biztos, hogy ezzel akarjuk etetni a gyerkőcöt? Esés, borulás és az ebből fakadó hangos sírás esetén való „nyugtatás” a katonadologgal még intenzívebb. Gondolj bele, a gyerek amúgy is fogékony, élete első hét évében mint a szivacs, issza be az
információkat, ébren és alva egyaránt. Amikor valamilyen erős érzelem éri, ez ezerszeresére fokozódik. Egy elesés, az ijedelem, a fájdalom feltekeri a szenzorokat, ami ilyenkor jut be, mind-mind mélyebbre megy. Ebben az állapotban „ráolvasni,” hogy katonadolog, egy végtelenül erős energetikai bélyeg; amivel közelebb visszük őt a katona minőségéhez.
Figyelem! Nem mondom, hogy a katona és a katonaság rossz dolog, mert az már címkézés lenne. Személy szerint nem vagyok híve, a kilenc hónap sorkatonai „szolgálatom” életem egyik leginkább elvesztegetett időszakaként él bennem.
A katonázással sínre teszed az utódodat, erősíted benne ezt a minőséget, akár szereted és fanatikus militarista vagy, akár az ellenkezője. Nevezheted az apróra vágott ételt falatkáknak, kockácskáknak, ami tetszik. Vigasztalhatod sírós-fájós állapotában, hogy „erős vagy, ügyes vagy, minden rendben van” – vagy bármilyen, hasonló töltető szóval és mondattal. Egyedül azt kérem tőled: legyél tisztában a katona szó valódi és mély jelentéstartalmával, a szó erejével és ennek megfelelően használd vagy ne használd.
kép: www.pexels.com
szóhasználatodon is múlik, milyen gyermekkort adsz fiadnak/lányodnak