Talán még soha nem érkezett egységnyi idő alatt annyi változás életünkbe, mint a mostani, legendás időkben. A változtatás fontossága is kiemelkedő. Előbbi kívülről hat ránk, utóbbit belülről indítjuk. Szokás mondani, hogy a mozgás maga az élet. Bár most pont a mozdulatlanság, az egy helyben maradás kap fokozódó hangsúlyt; tudatosítsuk, hogy ez nem csapódhat le bennünk bezártság-érzésben, (el)szeparáltságban, tehetetlenségben. A fizikai korlátozás nem hat ki automatikusan a lélekre és a szellemre; gondoljunk csak a történelem nagy alakjaira, akik nemhogy nem törtek meg a börtönben, de fényesedtek és nem egy esetben megerősödve szabadultak. Ne engedjük meg, hogy az egy helyben maradás a szárnyalást, a lelkünk szabad mozgását megköthesse. Tornáztassuk, mozgassuk meg a nem testesült részeinket (is). Amennyiben ezt nem tesszük meg, fennáll az eshetősége a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság erősödésének – ezekre az érzelmekre pedig legalább annyira van szükségünk, mint viccbéli lufiárusnak a nyílzáporra.

Amikor bizonyos idő után te magad is kezded elhinni, hogy parkoló pályán vagy, hogy nem is kellesz senkinek (akár kapcsolati, akár egzisztenciális vonalon), elkezdi befurkászni magát a bőröd alá és erősíteni valóságteremtő működéseit a kétely. Ezért – is – hiányzik az ölelés, a kézfogás – az emberi kapcsolatok nonverbális megnyilvánulása. Nem arra vagyunk programozva, hogy agyból írjuk felül természetes késztetéseinket. Ember legyen a talpán, aki könnyen vészeli át hozza le ezt az időszakot, de nem véletlenül születtél ide, akár bolygó-, akár nemzet-szinten. Kozmikus létezőként benned van a tudás és az erő, amivel működtetheted is azt. Amikor nem komfortos a megváltozott körülmény-csomag, mindig figyelj éberen, hegyezd a füleidet, mert azt súgja meg, min és hogyan változtass. Nem ellened, érted működik. Aki ellenfeszül, könnyebben törik. Aki eltompítja magát hektónyi sörrel, véget nem érő sorozatbámulással, öngólt lő, nem is kicsit. Tedd meg, hogy áldozat helyett utazó és alakító szerepet osztasz magadnak még akkor is, ha a pillanatnyi papírforma másról szól. Emlékezz, a nagy történetekben a hősök életéért gyakran lyukas garast sem adnánk, végül mégis győzedelmeskednek. Pont, mint te fogsz most.

kép: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This