Teremteni jó és mentes minden izzadságtól. Ez (lenne) az alapvetésünk. Az ember origója. Jellemzően nem a küszködésért születtünk le. Ennek ellenére tömegek hódolnak e „hobbinak.” Mikor így teszel, jó eséllyel az eredeti dolgod-feladatod-megoldandód sorolod hátrébb. Mert nem jut rá sem idő, sem energia, sem – legalábbis érzetre – lehetőség. Pedig nem biztos, hogy így kell lennie.

A ma emberének egyik legcombosabb kihívása ez a téma. Ennek oka a mérhetetlen mennyiségű sulykolás. A csapból is az folyik, hogy ember embernek farkasa, válság és hiány van; az eszkimók rettenetesen elszaporodtak, ám a fókaállomány drámaian apad. Ember legyen a talpán, aki a surroundban támadó érkező spirituális dezinformáció közepette talpon marad. Pedig az nem cél, csupán eszköz kéne, hogy legyen.

Az ember bőségre hangoltságát ezer és egy módon támaszthatjuk alá. Bizonyítékok sora olvasztja hígan folyóssá a közgazdászok által refrén-szerűen citált „szűkösen rendelkezésre álló jószágok” elosztásából adódó gyomorfacsaró érzetet. Legkézenfekvőbb talán a csillagos égre pillantani. Az mindenki fölött ott fényeskedik.

Ha pedig felpillantunk, ott egy szépséges Vénusz-Fomalhaut együttállásra bukkanunk. Utóbbi egy csillag neve. Kevéssé ismert; a köztudatba nem fészkelte be magát. Ő a Déli Hal csillagzatának legfényesebb, alfa csillaga – egyben a világ egyik oszlopa. Zárójel: a régiek úgy tartották, világunkat négy, kiemelt jelentőségű oszlop, azaz csillag tartja. Egyikük a Fomalhaut. A többiek: Aldebaran (Bika szeme), Regulus (Oroszlán szíve), Antares (Skorpió szíve). Utóbbi a „mindent vivő” Jolly-Joker, mert egy személyben Tejút-oszlop is.

Mit érdemes tudni róla? Bőségjelölő. A vele találkozó Vénusz koncentráltan tolja az orrod alá emeli figyelemteredbe, hogy vanás van. A „nincs” a nem normális, a „van” az alap. Itt akár ki is tehetném az utolsó pontot. Ígérem, nem húzom soká a figyelmedet és a türelmedet. Mert kevés egyszerűbb (ám nagyszerűbb) égi mozzanat mutatkozik ennél.

A péntektől vasárnapig tartó három nap visszaráz. Nem akar erőszakkal átformálni, hiszen az végtelenül távol állna a Vénusz minőségétől. Ő örömmel, harmóniával; a kellemes és szépséges minőségekkel operál. Finoman, ám félre nem érthetően tudatja: igen, a stabilitás, a bőség létező, elérhető, természetes.

Nem ígérem, hogy hétfőre virradóan életed valamennyi, anyagi természetű problémája csettintésre válik a múlt részévé és Dagobert bácsi módjára az általad választott úszásnemben szeled keresztbe-kasul dollárhegyeid felszínét. Amit megtesz: felhívja a figyelmedet, emlékeztet. Helyzetbe hoz, hogy – ha szeretnéd, akarod, kedved van – dönts. Letehesd a voksod egy teremtő és termékeny élet mellett.

Bármikor változtathatsz. Nincs kőbe vésve, hogy sínre tett bányászcsilleként kelljen haladnod, a téged lökdöső erőknek kiszolgáltatottan. Ha úgy tetszik: újrahuzalozási pontot kínál a Vénusz és a Fomalhaut találkozója. Újracsatlakoztathatod spirituális vezetékrendszeredet a termékeny, teremtő bőséginformációhoz. Ennél pedig kevés jobbat tehetsz magaddal.

kép: pixabay.com

a Vénusz-Fomalhaut együttállás üzenete három szóban: bőség, bőség, bőség

Pin It on Pinterest

Share This