Tegnap értekeztünk a Skorpió asztrológiai jelébe lépő Vénuszról. Péntektől vasárnapig a Bak zodiákusában járó Plútóval quintil fényszögben áll a szerelem és a kapcsolatok bolygója. De miért is különleges ez a pár nap? A válasz rövid és velős: az erő miatt. A Plútó nem kapkodós, ha az útját a Földről nézzük, így az ő értelmezésében éppen csak irányt váltott és újra direkt a direkciója. A Bak jelében mindezt az előrehaladás, megoldás inspirációjával tölti meg, így ez az erő segít tovább lépni, fejlődni, kiteljesedni.
A Vénusszal fennálló fényszög kapcsolat (ami szombaton a legerősebb) a mágikus érzékelés quintil fényhídja, ezt régen pentagrammának nevezték, benne az ötösség többrétű információjával. Ez az erő adja azt az elsőre furcsa jelenséget, miszerint nem biztos, hogy mindent meg kell értenünk. Ha él bennünk kellő bizalom, ha fel tudjuk éleszteni, úgy megérezzük az emelő erőt a mechanizmuson való agyalás terméketlensége nélkül. Ha hiszünk a csodában (amiben hogy a csodába’ ne hinnénk?! – Szepes Mária az egyetlen realitásként értekezik róla), azzal már beengedjük a valóságunkba; megengedjük, hogy testet öltsön és működjön.
Emlékezzünk, a Plútó a Sas szárnyalást, emelkedést hozó csillagképében rója égi útját: ha engedjük a főnixnek, hogy felemeljen, ne vonjuk kétségbe a képességét, amivel megoldja a helyzetet. Racionális szűrőinket pihentetve rengeteg csodálatos eseményt és energiát engedhetünk magunkhoz közel, pusztán azáltal, hogy nem semmisítjük meg őket a létezésükben való hitetlenkedéssel. A quintil a varázslat fényszöge, ha pedig krétával táblára akarjuk írni a varázslat egyenletét, az köszöni szépen, elillan.
kép: www.pinterest.com
