Május, tavasz, nevetés. Május elseje kivételes nap. Érdekes ötvözete lett a klasszikus majálisok és az ilyen-olyan politikai felhangú megemlékezéseknek. Utóbbiak szíves örömest sajátítják ki és lovagolják meg a szép időt, az harsanó tavaszt és az emberek összejövetel utáni vágyát. Az előző társadalmi rendszerben fennen hangoztatott „a munka ünnepe” titulus észrevétlen kezdett kikopni. A kifejezéshez negatív érzelmek és megítélés tapadt, ami egyfajta skizoid állapotot idézett elő: „május elsején végre pihenek, mulatok, majálisozok, miért emlékeztetnek még itt is, ekkor is a melóra?” Az ok most is végtelenül egyszerű.

A munka hosszú-hosszú évtizedekig a kötelező robot szinonimája volt. Aki nem dolgozott, azaz nem tudta igazolni munkaviszonyát, közveszélyes munkakerülést követett el. Ez a hírhedt-legendás KMK, Maróthy Zoltán gitárfenomén korai zenekarának is a neve (bár ők ironikusan Közveszélyes Munkakedvelőknek nevezték magukat). Dolgozz, vagy elvisznek. Nem túl rózsás alternatíva. Kitermelte a munkaundoritis hungaricus-t és a kapun belüli munkanélküliséget, amikor volt ugyan állásod, de lézengtél és semmit nem csináltál az intézmény területén belül. Aki mindezt saját bőrön tapasztalta, immár a szeniorosodás útjára lépett. Azt azonban tartsd szem előtt, hogy a nemzeti-, családi emlékezetben ott erjed a munkához kötődő viszolygás. Pedig nem kéne így lennie, sőt.

Azt teszed, ami a dolgod, akkor, amikor elérkezik az ideje. Ez a munka spirituális, azaz valódi definíciója. Nem több, de nem is kevesebb. A mostani május elseje alkalmas és kitűnő egyben, hogy átírd a régi mintákat. Különösen akkor, ha azokat csak úgy kaptad, a nyakadba szakadtak, mint korhadt faág az ártéri erdőben. Ehhez remek, csodás, kitűnő a vasárnap. Ültesd rá a nevetésre, a jókedvre, a nap sajátos ízvilágára. A valódi munka értelemmel bír, kérdőjelnek helye nincs, nem is lehet.

Miután rehabilitáltad a munka szót és annak tartalmát, jó tudnod arról is, hogy ez klasszikus Szűz minőség. Vegytiszta értelmezése a rendnek, mert rend és munka két magasztos fogalom – valójában. Csupán próbálták elkoptatni és hamis tartalommal megtölteni, de ennél komolyabb kísérletekbe is beletört már a bicska. Ha pedig rendről beszélünk, akkor annak rendje s módja szerint lássuk, mi történt a héten és mi vár ránk jövő héten, elvégre Hétrenézőt olvasol, annak meg ez a rendje.

A legmagasabbra irányuló Tekintet erejét hozta el a hét első felében a Nap és a Hamal együttállása. Utóbbi a Kos fényábrájának legragyogóbb, éppen a Tejútra, az Istenek Útjára néző csillaga.

Bárhogy nézem, a Nap-Hamal találkozóról nemigen lehet „rosszat,” elborzasztót és ijesztőt károgni; szépsége egyértelmű. Ezzel szemben a Merkúr és az Algol kézfogója már más tészta. Pedig remek, sőt: kitűnő energia ahhoz, hogy nyakát nyesd kővé dermesztő félelmeidnek. Aki pedig arról próbál meggyőzni, hogy ez számodra veszélyes, az vajon tényleg jót akar neked? Vagy ha a szándéka tiszta, de kellő tudás híján pingál ördögöt a falra, hasznos tanácsadód lehet?

Egy ragyogó, szépséges Bika újhold is ránk köszöntött, nem akármilyen környezetet teremtve a gyümölcsöző megújuláshoz.

Ikrek Merkúr. Hazatérő bolygó, pezsdülés, igazi (házi)bulienergia. A legjobb fajtából, gyorsuló megértéssel, gördülő kommunikációval.

A hét végére pedig fajsúlyos égi esemény kívánt teret: a hátrálni kezdő Plútó. Hosszú hónapokig retrográd irányba halad, korábban el nem végzett munkák pótlására (is) új esélyt kínálva. A velejárói segítenek megkönnyebbülni majd az emelkedés útjára lépni.

Nap és Uránusz együttállása különleges, szikrázó; a keréknyomból kizökkentő energia. Segítségével járatlan, ám csodákkal szegélyezett, új utak nyílnak meg előtted.

A hat égi mesén túl a könyvtárról is írtam pár bekezdést. Egy kisvárosi intézményről, ami kívülről nem mutat többet, mint egy átlagos könyvtár. Be kell lépni az ajtaján a titkok felfedezéséhez. Itt írtam az első könyvem jelentős részét; jól esett megemlékezni a befogadó térről.

Az előttünk álló hét témáiból egy kis ízelítő, csak úgy, mint a majálison odakínál kis darab törökméz:

Elmesélem, miért érdemes mindig egy kicsit gyereknek maradnod, függetlenül attól, milyen születési évszám szerepel az okmányaidban.

Felteszek egy provokatív kérdést is, nem bántási célzattal. Inkább a nyulat ugratnám ki a bokorból, ha valóban befészkelődött oda a hosszú fülű tapsi.

A jelenben élés jelentősége is kap egy kis teret; ritkán annyira fontos, mint manapság.

Ugyanez a véleményem a mindenki számára univerzálisan jó megoldásokról. Mert az lehet, hogy sokaknak szuper, de neked nem az.

Lesz itt még Hold-Plútó szembenállás, ami ugyan idejét tekintve rövid, jelentőségében mély égi mozzanat. Akárcsak a hátráló mozgására felkészülő Merkúr.

Végül egy másik könyvtárról is megemlékezek, ami homlokegyenest eltér a kisvárosi társától, de szintén komoly szerepet kapott a Stellala megszületésében.

Május, végre itt vagy, beköszöntöttél, Isten hozott! Számomra az év legszebb hónapja. Éld meg, tapasztald a természet napi csodáit. Emlékezz, azért is nevezzük természetnek, mert a csoda természetes. Engedd vissza a valóságodba és rád is hatni fog – még intenzívebben.

kép: pixabay.com

Pin It on Pinterest

Share This