Pénteken lép ki a beavatás csillagképéből a beavatás bolygója, azaz a Merkúr elhagyja égi útján a Kígyótartó csillagképet, annak is a Kígyó farkát jelölő részét. A Merkúr az Istenek Útjáról lelépve haladt a gyógyítást és az ösztönerők uralását szimbolizáló kígyófarokban, ami magába a Tejút hasadékába hatolva az égi nemzés, a Fény teremtésének minőségét hozza el. Szellemiségünk, gondolataink és megformált, majd kimondott szavaink itatódnak át ezzel a magasabb minőségű információval.
Beavató bolygó beavató csillagképben: ilyen nászból mindig csodagyerek születik; akkor is, ha a születése pillanatában ezt kevesen fedezik még fel. A beavatás sokadjára hangoztatva is megmarad belső kategóriának: megérintettség, érzelmi változások és a személyiségünket megreformáló, mély nyomokat hagyó történésekkel való tisztában levés érzései segítenek felismerni őket. Amikor helyzetbe kerülünk, akkor érkezik el a beavatás lehetősége, mit teszünk, hogyan működünk a szituációban. Ez maga a beavatás.
Ösztönerőinket uralni annyit tesz, mint továbblépni a saját érzelmeinknek való kiszolgáltatottságból. Ez persze nem érzéketlenséget jelent, nem azonos a tuskó-minőséggel, csupán az érzések által rángatott, kiszolgáltatott báb-állapotból transzformálódunk át egy érző, ám az útján előre haladó létezővé. Az érzések segítenek, jeleznek, ám nem engedjük nekik, hogy elgáncsoljanak vagy eltérítsenek szándékunk irányától. Fontos tudnunk, hogy egyszerre, egy időben uralhatjuk úgy érzéseinket, hogy jó barátságban is vagyunk velük.
kép: www.wallarthd.com
