Szerdán és csütörtökön áll együtt a Plútó a Merkúrral a Bak jelében. Finom, pikáns égi helyzet, mézes szecsuáni wasabi, meg ilyesmik. Ebben a két napban megélhetjük azt a különös, Alien-szerű élményt, amikor valami igenis ki akar bújni a bőrünk alól, amikor az eszünkkel nem akarunk valamit leírni, de egy ellenállhatatlan erő vezeti kezünket és olyan szavakat, mondatokat írunk le, amikre utólag rádöbbenünk: Úristen, ezt én írtam? Lehet az íráson kívül bármi, de tényleg bármi alkotó, teremtő működés, a lényeg, hogy egészen mélyről, gyakran a tudatosíthatónál is jóval mélyebbről fakadó kreatív erők robbannak a felszínre és kényszerítik test-eszközünket energiáik testesítésére. Leírva tűnik csak félelmetesnek, megélve szuper, higgyétek el. Lehet, hogy szerdán vagy csütörtökön csináljuk meg, mondjuk ki, amit már régóta halogatunk, noha a szívünknek kedves és a lelkünk mélyén tudjuk, hogy lustaságunkat legyőzve elégedett örömérzetet kapnánk kosárszám, mégis eddig tököltünk vele. Tökölésnek vége, a Plútó-Merkúr szövetség felfakasztja az alkotó erőket; a megértés és megértetés átütő erővel érkezik meg. Ez persze képzavar, hiszen mi más jönne finoman, bársonytalpú cipőben, mint a megértés, de „szegénykém” mit tehessen, ha egyszer ott van mellette a Plútó is: hát berúgja az ajtót.

Más olvasatában ez a két csodás nap igazi szintemelkedést tartogat (pár)kapcsolati vonalon. Nem feltétlenül szikráktól mentesen, de minden kisülés emel és előre visz, emlékezzünk, hogy a fejlődést és megoldást adó Bakban pacsiznak a planéták. Zárójelben írom: csillagképi értelemben az égbe emelkedést szimbolizáló Sasban randevúznak az égi vándorok. Benne van a levegőben a szakítás lehetősége is, de sajnálni nem szabad, mert csak a kapcsolat – eddig talán nem látott, vagy látni nem akart – méltatlansága kerül a felszínre; csak ilyen minőségű együttlétben okozhat bomlasztó hatást a bolygótalálkozó. Ilyen esetben érdemes a „kötelező” sírós-sebnyalogatós körök lefutása után végiggondolni, hogy valóban szeretettel és tisztelettel teli, mellérendelő partner-kapcsolat (vagy bármely egyéb, ember-ember közötti viszonyulás) volt? Ha az egyik mélyen a másik alá megy, akkor erről már nem beszélhetünk, teljesen mindegy, milyen (jó) szándék vezérelte. A Plútó látszólagos rombolása mindig egy új, egy sokkal szebb, nagyobb és jobb esélyt ad, ezt jegyezzük meg jól. Ha valamit „elvesz”, azt nem komiszságból teszi és röhög a virtuális markába, hanem helyzetbe hoz, egy sokkal magasabb rezgésű, méltó, valódi lehetőséget tesz elénk. Mindig. Azaz MINDIG. Kivétel nincs. Legfeljebb nem vesszük, vagy nem akarjuk észrevenni, de a legjobb optikus sem csiszolhat tökéletes szemüveglencsét, ha összeszorítjuk a szemünket.

 

kép: www.livingmoonastrology.com

Pin It on Pinterest

Share This