Lassan ideje megpihenni. Negyedik Advent. Máról holnapra egy – remélhetőleg – kiadós alvással fordulunk karácsony hetére. A megpihenés és megszentelés idejére. Mert jó lenne, ha erről szólna. Az együttlét, a közös mosoly és ölelés hármasáról. A lángról, ami szívet nyit.
A láng azonban kevéssé lobog hullafáradt közegben. Az ajándékvásárlás, fenyőfáért küzdés, a finomsághegyek megalkotásában kifacsarodott földi vándor kevéssé engedi magasztossá nemesedni magát. Nem azért, mert nem vágyná, sőt. Éppen a cél érdekében feszül meg, hogy aztán a küszöbre érve semmi mást ne akarjon, csak lerogyni egy kényelmes fotelbe.
Bár tudod, csapdahelyzet, de hajlamos lehetsz évről évre a legnagyobb jóindulattal és a legtisztább szándékkal belesétálni. Soha nem késő módostani. A karácsony nem versenyhelyzet. Ha annak éled meg, úgy a fogyasztói társadalom hengere kilapított. Nyugi, nem maradsz matrica; mint Tom a rajzfilmből, úgy pattansz fel. De a találatot bevitte a rendszer.
Mi segít? – a megpihenés. A tudatos megállj. A behúzott kézifék. Hogy legyen időd lelassulni. Átgondolni a dolgokat. Kipörögni, ráhangolódni. Tempót váltani. Ezt gyakran hangoztatják, de – szinte – kizárólag a gyorsulással összefüggésben.
Eszköz az összegzés, mikroszinten éppen egy Hétrenéző. Azaz: mi van mögöttünk és mi következik?
A Nyilas jelébe megérkező Mars ég felé törekvő lángokat lobbantott. Vegytiszta tüzes minőség. Mire is jó? Fényt és éthevítő hőt adni, ami didergős fázást és sötétséget oszlat.
A Nap elérkezett a Skorpió fullánkjához. Igencsak meglepődtem, mikor a róla szóló bejegyzés kávészünetében valaki beleírt a szövegbe. Tiszta Harcsok Klubja…
Hold volt, Hold nem volt. Telihold volt, mégpedig gyönyörű. Ikrek, ha az alapfelszereltséget nézzük. A csillagok világából vizsgálva árnyalódó tündökléssel mutatja szépségét, fényét.
És igen, a napforduló már a kertek alatt lopózik, hogy megszülethessen a Fény. Ha van „Lángok, lobogjatok!”, akkor most a „lencsék, lobbanjatok/rotyogjatok!” igaz, mert a lencsemágia sem maradhat el.
Az összpontosítás, az előre vivő koncentráció olyan, mint a túrára vitt zabszelet. Erőt ad, amikor akár fel is adhatnád. Rendszeres gyakorlással a jelenlét már nem fáraszt, ellenben összeszedettséget bően megajándékoz.
Játszani jó. De nem akárhogyan. Van, hogy inkább bele se kezdj, mert többet ártasz, mint építesz. Játszani csak jól és szépen, ahogy csillag megy az égen (köszönöt, József Attilának, hogy örökbecsű sorait kerékbe törhettem).
Végezetül pedig: nem kaphatsz nyilat a hátadba. Lehet, hogy nem számít korszerűnek a vélekedésem. Olvastam egy remek tanulmányt egyik – keleti irányban – közvetlenül szomszédos népünkről. Ott dívik a mondás: a lehajtott fejet nem vágja le a szablya. De ez ránk nem érvényes. Jöhet nyíl, le is teríthet. De csak és kizárólag szemtől szemben.
Ami pedig következik és a jövő hét „termése” lesz:
Vénusz. Újra a szerelem planétája. Most éppen látszólagos hátráló útra indul, azaz retrográd irányt vesz. Izgalmas!
A Merkúr találkozik a Vega csillaggal. Karácsonyhoz közeledve nem éppen a húsmentes étrendről szónokol. A Lant alfájának üzenete finoman szólva is szépséges.
Mars-Antares találkozó: a vörös bolygó a vörös csillagnál. Erő és szeretet vegyülete minden jeget és fagyosságot felolvaszt. De még ennél is (jóval) többet tud és tartogat és kínál.
Terítékre kerül a hátrányból előnyt kovácsolás. A miért és a miként egyaránt.
Poláris világban és valóságban élünk. Mindennek két oldala van. Vagy több. Éppen ebből kiindulva gombolyítunk gondolatfonalat: olyan nincs, hogy valami csak és kizárólag rossz legyen.
A szenteste meghittsége külön mesét megér. Mert több rotyogó halászlénél, sülő pulykánál, illatozó mákos bejglinél.
Végül arra is választ kanyarítunk, hogy egészen pontosan mit jelent a te életedben egy-egy égi állás. Mert mégiscsak ez a legfontosabb, ha az eget fürkésszük, nem?
Szép hétből csodásba tartani jó. Éppen ez adatott meg. Nem mondom, hogy eseménytelen. Unalmasnak meg végképp nem nevezhető. De a szépség mindenütt nyakon csíphető. Ehhez jó a nyitott szem és praktikus társ a Hétrenéző.
kép: pixabay.com
pihenés, meghittség – de jó, ha vannak hozzá “kellékek” is
