2017. Sze 28. 0

Mi az: seg*be rúg és égbe emel?

A Plútó tavasz óta, közel öt hónapja tartó látszólagos hátráló mozgásának végére tesz egy határozott mozdulattal pontot szeptember 29-én és folytatja útját direkt irányba. A fordulat asztrológiai értelemben a Bak jelében, csillagképi oldalról megvizsgálva pedig a Nyilasban, és – itt válik különösen izgalmassá a dolog – a szárnyaló Sasban, az Aquilában történik. A Plútó nem ismeri a tökölődést és a lagymatag, „majd meglátjuk, mi lesz” minőségét. Mélyreható, azonnali, radikális változásban gondolkodik és ezt az energiát adja a földi vándor kezébe. Lassú víz partot mos – mondja a mondás, de a Plútó ezt lesz@rja, mégpedig magasról. Minek mosogatni a partot, ha van cunami, ami mindent eltöröl, hogy aztán építhessünk valami újat? Ez a Plútó. Nincs megalkuvás, középszerűség, megfontolt, kivárásra játszó taktika: mehet minden egy lapra, adjuk bele minden erőnket abba, amit éppen csinálunk, mintha életünk legeslegutolsó napját élnénk.

Ez az erő támogat bennünket az előrehaladásban. Nem a tolatásban és a toporgásban, az előrehaladásban – erről szól a Bak jele. Olyan időszak ez, amikor pillanatok alatt tisztulhat ki a kép, mehet a kukába a sallang: mindaz, amiről rájövünk, nem a miénk. Döbbenetes erejű felismerések képében csodálkozhatunk rá, ha nem a saját utunkat járjuk, de egyben elemi erők munkálkodnak bennünk, hogy azonnal, teketóriázás nélkül hagyjuk ott a zsákutcát/tévutat/vakvágányt és végre menjünk arra, amerre legmélyebb vágyaink, szívünk valódi hangja visz. Minden nagyotmondás és hatásvadász túlzás nélkül sorsfordító időszak a Plútó irányváltása. A Bak stációjához a megoldás is hozzá tartozik; plútói módon ez asztalt felborító, viharos módon jelenik meg, de a hullámok közepette is pontosan érezzük és tudjuk, hogy ez az, erre vártam már; tényleg ez visz előre! Emlékezzünk: a Plútó soha nem öncélúan rombol; amikor valaminek gyökeresen segít véget vetni, azt a sokkal fényesebb és magasabb minőségű új dolog megszületéséért teszi. Ha életünket egy rozoga deszkabódéban éljük, amit évente kifestünk és a réseit száraz mohával tapasztjuk be, azt a Plútó egy kedves tornádóval nullázza le, hogy végre felfogjuk, ideje alapot ásni, masszív betonalapot önteni és rá erős, megtartó, valódi biztonságot adó falakat húzni. Nem az a segítség, ha kalocsai mintát segít festeni a düledékre, még akkor sem, ha az ingatag alkotmány összedőlése elsőre ijesztőnek tűnik. Ennek hiányában az ember – saját kényelmessége okán – hajlamos beleragadni a langyos ürülékbe és nem megtenni azokat a lépéseket, amiknek már réges-rég itt lett volna az ideje.

A Sas csillagképéhez az emelkedés, szárnyalás, égbe ragadás minőségei tartoznak. Javaslom, keressünk filmeket bármelyik videó megosztó portálon, ahol sasok felszállását nézhetjük meg. Soha nem töttyőgös a folyamat, egy határozott mozdulattal löki el magát és emelkedik fel a madár, mondhatni nincs átmenet pihenés és repülés között: azonnal, radikális és átmenet nélküli a váltás a két állapot között. Így, teketóriázás nélkül tud életünk fordulatot venni és előrehaladni, akkor is, ha előző nap még úgy feküdtünk le, a következő nap sem különbözik majd a többitől. Dehogyisnem. Van úgy, hogy az erők azonnal összeállnak és felemelnek, ami talán elsőre meglepő, de beleengedve magunkat már széles vigyort varázsol arcunkra és élvezzük az égbe emelő katapult erejét. Ennek érkezett el az ideje; tudjunk róla és merjünk szállni, repülni, ha tegnap még fókának hittük is magunkat.

kép: www.pinterest.com

Szólj hozzá(nk)!