Vasárnap érkezik meg a Bak asztrológiai jelében járó Vénusz a Sas csillagképébe. Égi útját egészen Szentestéig folytatja az égi egyenlítő ezen nemes fényábrájában. A sas – többek között – szárnyal, emelkedik; a dolgok fölé suhan. Átvitt értelemben itt jelenik meg a szellem anyag felett aratott diadala. Emberi kapcsolatainkban az Ekvátor mostani állomásánál képessé válunk a társaink, különösen a párunk ösztön- és indulat-vezérelt manipulálását, vagy bármilyen egyéb, ezzel analóg, alacsony szintű működést könnyen, a felszálló sas könnyedségével elengedni. Elkerülhetetlen mellékhatás, vagy, ha így leírva szebb: jutalom a megkönnyebbülés és a szabadság érzése. Az itt járó Vénusszal már nem akarjuk Őt birtokolni; megértettük, hogy az ilyen késztetések csak kötelet és bilincset szülnek. Már képesek és egyben készek is vagyunk megadni neki a szabadságot, tudva azt, hogy ez az egyik legnagyobb ajándék és ő önként és boldogan tér vissza újra és újra, mert ezt nem egy (energetikai) acéllánc kényszeríti ki.
Van egy másik, nem kevésbé érdekes vetülete is a Sasban járó Vénusznak, ez pedig a meditáció, a merengés és az elrévedésből felfakadó emelkedés. A kapcsolatainkon való ilyen minőségű „álmodozás” (és véletlenül sem görcsös agyalás) egészen messzire mutató, emelő megoldásokat szállít. Fontos, hogy ez a folyamat a jövőért történik, az elkövetkezendő idők fényét és minőségét hivatott emelni.
kép: www.pinterest.com
