A Plútó, a naprendszer leglassabban mozgó bolygója egy ideje önmagához mérten is lelassult, jelenleg stacioner (álló) helyzetben van, hogy a hét végén megkezdje közel fél éves retrográd útját. Ez a látszólagos hátrálás október elején ér véget, az akkori fordulat is rengeteg nagy horderejű változást hoz, de erről majd a maga idejében. A tolató planéta üzenete egyértelműen a visszatérésre mutat: valamiért érdemes visszakanyarodnunk a múltba. Olyan tudás, eszközök, megoldandók várnak ránk, amikért visszalépve sokkalta jobban, eredményesebben tudunk előre haladni. Alapszabály, hogy retrográd mozgás esetén melósabb az életünk. Figyelem! Nem rosszabb; a hátráló bolygó nem szívat, „csak” több munkát, több energia-befektetést kér, cserébe ezt exponenciálisan hálája meg. Ez az irány egyben a felelősségre és annak vállalására is mutat. A mostani – tágabb értelemben vett – időszak egyik vezérmotívuma a felelősségvállalás (ami, mint tudjuk, lehet édes is). Elérkezett a számlák kifizetésének ideje: kiderül, lemérhetjük, van-e hitelünk és ha igen, az mennyi, azaz milyen mértékben mondhatjuk hitelesnek magunkat. Régről húzódó, akár önmagunkkal, akár másokkal szembeni tartozások rendezésének érkezett el az ideje és – természetesen – nem csak pénzügyi szempontból. Zárójel: indikátorként működik a pénzünk, annak áramlása is: megmutatja, hol tartunk az anyag világában és kellő őszinteséggel mérhetetlenül sok mindent tudhatunk meg önmagunkról pénzügyi helyzetünk tükrében. Itt is egyfajta „elszámolás” következik: lehetek ezo meg spiri és ezospiri, de itt, a Földön, földi testben élek. Az ember gyermeke az anyag világába születve az anyag uralásán keresztül is hivatott megélni a „teremtés koronája” minőséget. Amikor a szent hármasságról, a test, lélek és szellem hármasának egységéről beszélünk, abban a fizikai világ is benne foglaltatik, avagy Paksi Zoltán (szabadon idézett) szavaival: korgó gyomorral nem lehet megvilágosodni.

A Plútó tavaly ősszel fejezte be előző hátrálását, ezt követően kezdett közeledni hozzá a Szaturnusz és a 2020-as naptári év kezdetén, egy igen erős energiájú napon egzakt módon úgy álltak együtt, hogy a Nap és a Merkúr is beállt díszkíséretnek. Ami ebből kikerekedett, az már történelem. Az újra hátráló Plútó ráirányítja figyelmünket a gyökeres, radikális, mélyre ható változások meghozásának fontosságára. Most, amikor ezeket a sorokat írom, nagyon sok erőt mozgatok meg, hogy trágárkodás nélkül tudjam azt az energiát legalább közelítőleg leírni, ami most munkálkodik. Ha nem azt az életet és nem olyan minőségben éled, amire vágytál, akkor most (újra) lehetőséged adóik változtatni. Kapsz még egy esélyt. Nem muszáj élni vele, de – mint fentebb írtam – a felelősséget azért a döntésedért is vállalnod kell, hogy nem döntesz. A trágya fésülése, csinosítgatása kevés. Ha ezt a matériát átpakolod a kert egyik végéből a másikba, talán leizzadsz, izomláz-birtokossá nevezed ki magad, de nem történt valójában semmi lényeges. Kulcsfontosságú: az önáltatásnak (megfogadtam, hogy ezt az írást áthúzott káromkodás nélkül hozom le, ezért nem írom ide, hogy önáltatás helyett inkább -„b” betűvel kezdődő-, erősebb, kifejezőbb szóval alkalmazott önátszaporítást érts) ütött az órája, mely lejárt, némi faludys ízzel.

Lehet, hogy kaptál az elmúlt hetekben-hónapokban pofonokat. Amennyiben nemcsak tanultál belőlük, de a szükséges döntéseket meghozva kellő mélységben változtattál, eljött a te időd. Amennyiben fejedre húztad a paplant, akkor rossz hírem van: nem működik. Ez azért egy második esély, hogy végre tegyél. Értsd meg, ami régen talán működött, ma már nem. Megúszásra játszani a jelen kozmikus energetikában nagyjából egyenlő az öngyilkossággal. Tudom, hogy ez nagyon-nagyon kemény kijelentés, de az ember, mint létező, összességében és egyén szintjén is eljutott oda, ahol tenni kell. Nagyon jó dolog a remény (kedvenc idézetem a Remény rabjaiból: „a remény jó dolog, talán a legjobbak egyike és a jó dolgok soha nem halnak meg, amint a rosszak sem élnek örökké”), de most – önmagában – kevés; a tettekkel elegyítve viszont csodaszer. Szenteljünk időt és energiát annak megértésére, a múlt(unk)ban mi az a nagy horderejű, jelentős tényező, amiben sunnyogtunk, nem viselkedtünk kellő tökösséggel. A következő szűk fél év lehetőséget ad a csorba kiköszörülésén túl minőségi ugrást végrehajtani. Lásd meg: az egykori „hibád” tud most a barátod, az építő-jobbá tevő erőd lenni – ehhez semmi mást nem kell tenned, mint változtatni. Bátran beleállni, viselni az időnként kevésé komfortos hatásokat és érzelmeket – és másképpen csinálni, mint eddig, de a gyökerek szintjétől kiindulóan.

A Plútó a Bak asztrológiai jelében fordul, a hátráló mozgás végig ebben a cikkelyben történik majd. Emlékezz: ahol a Bak, ott a megoldás. Az ég körének ezen szelete az előrelépésről, a fejlődésről, a haladásról szól. Igen, van úgy, hogy ehhez erőt kell kifejtened és igen, időnként beleizzadós is lehet, de mindig emelő, felfelé vivő a késztetés – pont úgy, mint amikor egy nagyobb hegyre mászol fel és az izmaid lángolhatnak, de a csúcs felé tartva tudod előre, hogy hihetetlenül szép, lélegzetelállító panoráma vár rád. Ha egy hegy esetében működik, hidd el, most is fog a való életedben. Az analógia a hihetőség erősítésében lehet segítségedre. A csillagos égre tekintve a Nap útján, az Ekliptikán a Nyilas csillagzatát látjuk a Plútó hátterében. Ez a csillagzat a magas tudás, a fénynemzés égi megjelenítője. Mi segíti elő a változást? Igen, a tudás. Az a fajta magas tudás, ami világosságot gyújtva a legnagyobb és egyben legmélyebb sötétséget is hivatott és képes eloszlatni. Az égi egyenlítőn, az Ekvátoron pedig ott szárnyal a Sas (magyar hagyományunkban a Turulmadár). Ez a fényábra az égbe emelkedést, a szárnyalást, az elrévülést testesíti meg, mint vezérlő szellemiség. Fontos, hogy csikordulhat ugyan a fogzománc, sarjadhatnak az izzadságcseppek, de mindnek értelme van; saját (egyén-, nemzet- és világszinten értelmezett) szárnyalásunkért történik. Lehetőséget kaptunk, nem is kicsit. Rajtunk áll, élük-e vele.

A Plútó erejével kiemelkedhetünk a méltatlan élethelyzetekből; azonnali, radikális módon változtathatunk mindazon, aminek lejárt az ideje. Nem mondom, hogy mindig kisasszonyos és finom, de végtelenül eredményes a plútói energetika (lásd még: „rém hatékony módszer, bár nem túl finom” – illusztráció 2:30-nál a belinkelt videón). Egészen egyszerűen bizonyos változtatásokhoz kevés a finomság, ott fel kell gyűrnünk az ingujjat és nekilátni. Trágyás szekeret szmokingban nem terelgetünk, ez is alapszabály. Adódik úgy, hogy nyakig merülünk a szagos anyagban, de nem dagonyázási célból, csupán addig, míg meg nem oldjuk a legfontosabb csomót – a többi rendszerint automatikusan, a dominó-elvet követve már szinte magától megy. Érdemes még észben tartanunk a planéta kapcsán a zsigeri megújulást is: a változtatás, az azonnali, gyakran gyors és mélyre ható átalakító erőfeszítéseink egyben legmélyebb szintjeinken is gyógyítanak bennünket – közelebb kerülünk valós énünkhöz, így éljük meg a megújulás magasabb oktávját. Zárszóként csak annyit: a Plútó után májusban a Szaturnusz is hátráló mozgásba kezd. Ősszel megközelítik egymást – ugyan nem állnak – olyan szorosan – együtt, mint januárban, de hasonló erőket léptetnek működésbe. Hónapjaid vannak tenni, cselekedni. Az biztos, hogy már érkeztek felismerések, kérlek, ne késlekedj és gyerünk, változtass!

u.i.: aki ismeretében van saját születési képletének, nézze meg, melyik háza érintett. Számra az az életterület kiemelt fontossággal bír a következő hosszú (és termékeny) hónapok során. Ez az ismeret segít abban is, hová koncentráld erőidet.

képek: www.pinterest.com

Pin It on Pinterest

Share This