Pénteken veszi kezdetét egy viszonylag hosszabb Nap-Vénusz együttállás az Oroszlán asztrológiai jelében. A két princípium találkozója az augusztus közepét kijelölő három napon egzakt, közel Szent István ünnepéig érezhetők a hatások. Milyenek is? Elsősorban gondoljunk emberi kapcsolatainkra, hiszen a Vénusz kapcsolatbolygó. Ebben a bő tíz napban kifejezetten helye és jelentősége van embertársainkkal törődni, rányitni az ajtót arra, aki közel áll hozzánk. A kapcsolatok ápolása egyben emelő erejű is: olyan jó időnként elvárások nélkül tenni a másikért, tenni azért a csodáért, ami köztünk van. Természetesen nem csak párkapcsolat játszik: valamennyi emberi viszonyulásunk emelhető-fényesíthető a mostani Nap-Vénusz találkozó apropóján és erejének segítségével.
Másik olvasatban a bennünk élő művészt segíthetjük kifejezésre jutni. Nyakatekert megfogalmazás nélkül teremtő-alkotó napok várnak ránk, hogy – végre! – csináljunk, formázzunk valamit. Engedjük el az elvárásokat, nem kell új Michelangelóvá válnunk, nem ez a cél. „Csupán” a teremtés megélése és működtetése; annak a nagyszerűségnek a megtapasztalása, hogy saját energiáinkkal, szívünkkel, kezünkkel képesek vagyunk a „holt” anyagból örömet, szépséget, harmóniát adó remeket alkotni. Nem csak a kézzel fogható dolgok játszanak, nyugodtan faragjunk rímeket vagy költsünk dalt – mind-mind csodálatosan stimulálják az égi erőket (bennünk). Titkos aduász a tánc is – egyedül vagy párban egyaránt tutijó.
Bármilyen kifejezési módot adjunk is a bennünk élő kozmikus erőknek, azt mindenképpen tudnunk kell, hogy az öröm, a mosoly és a harmónia ott kell, legyen benne. Ahol a Vénusz, ott az öröm. Ez egy nagyon egyszerű, már-már sarkos megfogalmazás, de emlékezzünk, hogy az igazán jelentős dolgok kivétel nélkül egyszerűek. Ha nincs öröm az életünkben, akkor álljunk meg, nézzünk szét és tervezzünk újra. Azért (is) zseniálisan jó ez az egyharmad hónap, mert a Nap cselekvő énünk égi megjelenítőjeként találkozik a Vénusszal; rámutatva, hogy a mindennapjainkban, éltünk szerves és elválaszthatatlan részeként fontos örömöt éreznünk. Tekinthetünk a vénuszi energiákra egyfajta nélkülözhetetlen üzemanyagként is: ha kevés van belőle, kevésbé halad jól a szekér, ha örömbőségben lubickolunk, szaladunk és szárnyalunk is egyszerre.
kép: www.pinterest.com
