A mostani, jelentős változásokat hozó időszakban érdemes egy régi alapvetést leporolni és újra a homlokterünkbe emelni. Ez a sarokkő pedig nem más, mint a szabad akarat és a reakcióink megválasztásának szabadsága. Az állatok ösztönszinten működnek: éri őket egy hatás és azonnal, mérlegelés nélkül, zsigerből reagálják le. Időnként az ember is így működik, de nekünk megadatott a választás szabadsága, ehhez pedig mérlegelést és öntudatot is kaptunk.
Egy állat nem képes erre, még ha megtanul egy-két apróbb viselkedésmintát, akkor sem válik emberré. Az emberi lélek képes fejlődni és alakulni: ugyanarra a behatásra két éve rosszabbul reagáltunk, mint most – például. Nem törvényszerű a sorsismétlés és az automatikus sínre lépés sem. A folyamat teljességéhez érdemes a kibocsátó oldalt megvizsgálni.
Arra nincs ráhatásom, hogy a főnök üvölt, a kormány adót emel, az ellenzék hőbörög, a szél pedig szembefúj. Ezek vannak. Pont. Az viszont korlátlanul az én hatáskörömbe tartozik, hogy mit kezdek az adottságokkal, azaz a spájzban tárolt alapanyagokból ehetetlen löttyöt, vagy Michelin-csillagra érdemes ínyencséget főzök. Emberként nem kell azonnal pitbullá alacsonyodnunk, ha valaki a lábujjunkra lép. Talán késztetés ébred a tettes torkának átharapására, de elemezzük a következményeket és legfeljebb sóhajtunk egy kiadósat.
Amikor megteszek valamit, a humán pszichém megengedi félretenni az azonnali szüretelés kényszerét és képes vagyok késleltetett jutalmazást alkalmazni a jövőben várható nagyobb, szebb, jobb minőségek reményében. Ezért (is) vagyok ember. Vegyük észre, hogy a szabad akaratot semmi (azaz semmi) nem korlátozhatja. Az is szabad akarat, ha indulatból ölök, azonnal megtorlok valamit.
Ebben az esetben szabad akaratomból engedtem érvényesülni a bennem élő állatot, szabad akaratomból nyitottam szét az addig pórázt markoló tenyeremet. Amikor magamon kívül vagyok, az azért történhet meg, mert megengedem magamnak – nem törvényszerű folyamat, ahol a bennem élő démon sunyin átveszi a hatalmat. Törekszik rá, hogyne, de nélkülem semmire nem juthatna. Tudatosítsuk ezt a magas és magasztos kegyelmet, amit emberként kaptunk, éljünk vele, működtessük és hozzunk igazán nagyszerű döntéseket ebben a príma korban.
kép: pixabay.com
