2019. jún 01. 0

Mit tegyünk érzelmi homokzsákjainkkal, hogyan hajíthatjuk őket ki jó messzire a kosárból?

Vasárnap késő reggeltől kora délutánig halad keresztül a Hold a Fiastyúk (Plejádok) csillaghalmazán. Ez a hét, szabad szemmel is látható csillag a Bika fényábrájához tartozik, az ő hátán lovagol. Egyik személyes kedvencem és ezért is tűnhet „túlreprezentáltnak” az írások között, bár – ha jobban belegondolunk – ezt az energiát nem lehet túlhangsúlyozni; legalábbis én még nem találkoztam termékenységi csömörrel. Talán itt a legerősebbek a teremtő erők a csillagos ég egészét tekintve, a régiségben nem véletlenül nevezték a Fiastyúkot az Istenek szerelmi fészkének, hiszen úgy tartották, itt szerelmeskednek ők. Ez persze most sem profán bujálkodást takar; az égnek ez az a pontja, ahol a bolygópályák keresztezik egymást, azaz a teremtő energiák és elvek itt találkoznak.

A Hold fogyó fázisában érinti a Plejádokat: olyannyira fogyóban, hogy másnap, június harmadikán, hétfőn újhold is lesz. A fogyó Hold alapvetően az elengedést és a megkönnyebbülést támogatja, ilyenkor pedig jogosan merül fel a kérdés: ugyan hogy a búbánatos galambszellemtésbe’ bánatba segítheti a teremtést az elengedés? A válasz amennyire egyszerű, annyira nagyszerű. A két gondolatiság csak ok-okozati módon, lineárisan működő elménk számára tűnhet paradoxonnak. Amikor a léggömb kosarából kidobáljuk a homokzsákokat, az egyre magasabbra képes emelkedni a megkönnyebbülés miatt. A vasárnap tágan értelmezett délelőttje segít a lelki, érzelmi homokzsákjainkat meglátni, felismerni, majd ezt követően határozott, erőteljes mozdulattal kib@szni kihajítani életünk kosarából. Repül(het) minden, ami akadályozza  a legmagasabb szintű és minőségű teremtésünket; ami útjába áll és kerékkötője a termékenységünknek. Hihetetlenül intenzív és egyben felszabadító élmény megtapasztalni, amikor elengedjük az ilyen érzelmi blokkokat és – végre! – megengedjük a teremtő erők áramoltatását.

 

kép: wall.alphacoders.com

Szólj hozzá(nk)!