Az új héttől már az Ikrek zodiákusában halad tovább az év körén központi csillagunk, a Nap. Érezhetjük, hogy kicsit mintha nem férnénk a bőrünk, muszáj izegni és mozogni, ott a zabszem a popóban, menni kell ide és oda. Az Ikrek cikkelyében járva cselekvő énünk égi megjelenítője a mozgékonyság és a felfedezés vágyát erősíti, ez persze nem öncélú most sem, a megismerést szolgálja. A kíváncsiság nem azonos a másik telefonjában való turkálással, kulcslyukon való kukucskálással és a régi klasszikus falra tapasztott pohár segítségével végrehajtott hallgatózással. Ezek alacsony szintű megnyilvánulások. A kíváncsi embert tudás és megismerés valódi vágya hajtja, erről ismerszik meg és ez különbözteti meg a hosszú fülű vénasszonytól.
Könnyebben mondunk ki dolgokat, valahogy egész kommunikációnk gördülékenyebbé válik, ezáltal is ismereteket szerzünk. Igyekszünk meglátni az érem mindkét oldalát, hogy aztán, látva a két felet, ráébredhessünk az Egész nagyszerűségűre. Az Ikrek inspirál a polaritás megélésére, de ezek a felfedezések mind-mind közelebb emelnek a kettősségen túl, helyesebben fogalmazva a fölött megjelenő isteni egységre (EGY-ségre).
Ikrek Nap idején észrevehetjük, hogy társaink a legnagyobb beavató mestereink, tőlük kapjuk az igazi felismeréseket; az ő általuk tartott tükörben megpillantva saját arcmásunkat eshetnek le a legsúlyosabb tantuszok. Ilyenkor fokozódik emberi kapcsolataink jelentősége, ahogyan az innen érkező tanítások is, ezért is érdemes becsben tartani (játszó)társainkat, mert nélkülük bizony baromi lassan haladhatnánk a fejlődés útján egy barlangba kuckózva, remeteként.
kép: www.pinterest.com
