Szerdától már erősen érezhető a Nap és a Merkúr együttállása. A kapcsolódás pénteken egzakt és a hét végéig fejti ki áldásos hatásait. Asztrológiai szempontból a Szűz szeletében találkozik a két princípium, így a rendezés, a vetés-aratás relációjának tudatosulása, a kellő időben, jó helyen tett jó tett fontossága, tudatosulása erősödik bennünk. Tekinthetünk egyfajta megvilágosodásként is erre az égi aspektusra, amikor jobban és mélyebben értjük meg, mikor minek jött el a valódi, rendelt ideje. Az együttállás távoldó fázisában, a hét végre azonban már mindketten megékeznek a Mérleg cikkelyébe, amikor a rendből a harmónia megteremtése, az egyensúly elérése válik kulcsfontosságúvá.
A csillagok világába tekintve cselekvő énünk és szellemiségünk égi megjelenítője a Szűz fényábrájának múltból elrugaszkodó lábánál ad egymásnak találkát. Ez a láb aktivitást jelöl, azt a mozdulatot, amivel a régiből, ami már nem jó, vagy egyszerűen csak kifutott, lejárt, egy kecses mozdulattal elrúgjuk magunkat, hogy a túlpartra, a fényesebb jövőbe érkezzünk meg. Vegyük észre: a Szűz nem tököl (főleg női mivolta miatt…), nincs neki hezitáló lába, se vacilláló szerve; mozgásba lendülő, cselekvő, tevékeny módon keresi annak lehetőségét, miként tud a megragadottságból továbblendülni.
Az égi koktélt ízesítendő ott a Serleg csillagzata is, aki az örök élet italát foglalja magában; a Nap és a Merkúr találkozója ebben az égi egyenlítői csillagképben jön létre. Jó tudnunk, hogy a most érkező ötletek a mulandón, a talmin bőven túl vannak, az örök élet itala szimbolizálja az időt álló és az időn átívelő múlhatatlan minőségeket, amik esszenciaként, kortól függetlenül enyhülést, gyógyulást hoznak – nem (csak) orvosi értelemben.
