Hétfőn együtt áll a Nap és a Merkúr a Halak jelében, égi háttérként a Vízöntő csillagkép jövőbe ömlő vizét alkotó csillagok fényeskednek. Minden Nap-Merkúrra igaz, hogy tálcán hozza elénk a kommunikációs helyzeteket, ez itt sem történik máshogyan, azonban most a mélységek is megjelennek a színen. Ez az együttállás igazi mély, tabukat döntögető, a legalulra nyúló gyökerekig hatoló beszélgetések lehetőségét adja. Most akkor is el tudunk jutni a közös nevezőig, ha annak meglétéről egyébként nincs – előzetes – bizonyosságunk. Fokozódó beleérző képesség és együttérzés (nem együtt-sopánkodás) ébred bennünk, ezt pedig a Marianna-árok iszapjába ragadt, ám valójában felszínre kívánkozó igazságok kiemelésében kamatoztathatjuk, hogy azok ne traumatikusan, hanem szépen, a maguk rendjében emelkedjenek ki a hullámokból.
Mindez a felszínre hozás a jövőért történik: a szebb és tisztább jövő megalapozása a cél a megbolygatott mélységekből előbukkanó bármilyen szörny vagy szörnyalakban mutatkozó igazság, érzés, elraktározott fájdalom esetében. Képesek vagyunk szintetizálni őket, megérteni, miért voltak ott és integrálni az üzenetüket életünkbe. Elásni, eltemetni csak azt tudjuk, ami a múlthoz kapcsolódik; a jelenben – tisztázó céllal – végrehajtott exhumálás pedig a jövőért, a jövő szabadságáért és fényéért történik.
kép: www.andanzza.deviantart.com
