2018. jún 23. 0

Nyissz és huss

Vasárnap éri el az Oroszlán asztrológiai jelében járó Vénusz a Rák csillagkép legfényesebb, alfa csillagát, a Sertant (Acubens). A fényábra ezen pontja éppen a Rák ollója; az a mágikus eszköz, mely segít az elengedésben. Az égen két olló fénylik: a Skorpióé és a Ráké, mindkettő az elengedést támogatja. Zárójelben jegyzem meg, hogy az előző napokban központi csillagunk, a Nap járt az Orion (Nimród) nyílvesszőt elengedő kezénél, ami szintén hangsúlyos megszabadító erőket mozgat meg – vegyük észre, hogy most abszolút ideje van az elengedés gyakorlásának. Van azonban egy árnyalatnyi különbség a két égi olló és így a két elengedés-minőség között.

A Skorpió ollója – természetesen szimbolikusan értve – elvágja az élet fonalát. Ez annyit tesz, mint egy bizonyos minőségnek vége, lezárjuk, a hozzá kapcsolódó dolgainkat pedig maradéktalanul kivisszük a lomtalanítás kupacaira. Ennél a típusú elengedésnél egészen egyszerűen véget vetünk egy korábbi életminőségünknek, példának okáért meghozzuk a döntést egy embertársunk elengedése tárgyában, akivel régebben fényszálak fűztek össze, de az idő és a változás messzire sodort kettőnket, ám megfelelésből még próbáltuk csikorgatni a kapcsolat tartását. A Skorpió ollójának erejével elvágjuk a ragaszkodás fonalát, így tudjuk mind társunkat, mind a hozzá fűződő érzelmi hurkainkat és horgainkat elengedni; véget vetünk egy addig tartó életszakasznak.

A Nimród nyílvesszőt elengedő kezénél járó égitestek esetében leginkább belső elengedésről beszélhetünk, saját rossz szokásainkat, lehúzó minőségeiket kukázhatjuk ki. Ezekről jellemzően már tudunk, elménk birtokában van az információnak, hogy számunkra valójában káros programokat futtatunk, mégsem teszünk ellenük semmit. Gondoljunk a dohányzásra: kivétel nélkül minden dohányos tisztában van a ténnyel, miszerint a cigarettázás milyen egészségügyi kockázatokat hordoz magában. Tudja, ám mégis rágyújt, mert az agy által ismert információk nem írják felül azt az örömöt, azt a függőségi kötődést, amit a füstölgő rudacska ad. A Nimród-típusú elengedés aktusa által ez a tudás manifesztálódik az anyag világában, itt lép ki az addig inaktív információ az elme síkjáról és testesül meg a színes, illatos földi játszótéren a káros szokástól, a bennünk élő lehúzó minőségtől való megszabadulás által. Ezért is önlegyőzés a nimródi munka.

A most érintett pont, a Rák ollója a köldökzsinórt vágja el. A Rák hármassága befogad, táplál és elenged. Általában ez utóbbi szokott a leginkább kihívást okozni az anyai minőségnek: nem csak az édesanyáknak, de minden, anyai minőséget működtető emberfiának/lányának. Amikor kap valaki egy égi szikrát, aminek inspirációjára ír egy könyvet, fest egy képet és utána évekig beleragad ebbe az állapotba, az is az ilyen típusú elengedéssel összefüggő konfliktus. Itt nem kidobunk valamit, hanem elengedjük a kezét, mert már nagy, mert már felnőtt. „Nem mondom, hogy ne sírjatok, mert nem minden könny keserű” – valahogy így szólt az egyik legszebb záró mondat a Gyűrűk Urában és ez ebben a helyzetben is igaz. A Rák típusú elengedésnél kevéssé működik az a véglegesség, mint a Skorpiónál és az a belső harc, ami a Nimródnál. Itt szeretettel kell tudnunk elengedni valaminek, valakinek a kezét, aki addig velünk volt, tettünk érte, tápláltuk és gondoskodtunk róla, de már közben is tudtuk – mélyen belül -, hogy egyszer óhatatlanul és elkerülhetetlenül elérkezik majd ez a pillanat. Az itt járó Vénusz azért odateszi a harmóniát és az örömöt is, bármilyen furcsán is hangzik ebben a kontextusban. Ezt a finom kézelengedést megélve a pillanat vágta seb fájdalmának enyhülése után megérkezik az érzés, hogy valójában csak az történt, ami természetes: a gyerek felnőtt és kirepült, a köldökzsinór már nem táplálja, legfeljebb fojtogatná, ha erővel tartanánk. Nézzük meg, mely kapcsolatainkban érdemes szeretettel, finoman és lágyan elengedni a másik kezét, hadd sétáljon tovább és keresse mag a saját, előre vivő ösvényét.

 

képek: www.pinterest.com

Szólj hozzá(nk)!