Biztosan van jobb módja is a rendszeretet elplántálásának annál, mint amit kisgyerekként megéltem. Kevés mondatot utáltam jobban a „tegyetek rendet a szobátokban!” felkiáltásnál. Amikor ez – túlságosan gyakran – elhangzott, nővéremmel ültünk és néztük egymást. Elsődlegesen nem is értettük, mi a baj. A szoba maga változatlan. Továbbra is betonból készült, nem túl régen; a tájolása változatlan, a tapéta ugyanaz, mi akkor a galiba? A játékok nem tűntek el, sem több, sem kevesebb nincs a korábbi mennyiségnél. Minek akkor görcsölni holmi elrendezésen? Van ennek egyáltalán értelme? Volt. De nem az és nem úgy, mint elsőre hinni lehetne.
Ahhoz, hogy erőt vigyen valaki a rendezésbe, kell a motiváció. Ebben sem szenvedtünk hiányt, bár, meg kell mondanom, nem is tapsikoltunk önfeledten. Mert ilyen-olyan retorziókkal társult az ösztöke. „Amíg nem csináltok rendet, addig nem…” A három ponttal elharapott mondatvégződés tetszés szerinti, ám általunk vágyott cselekvéssel helyettesíthető be. Azaz: a szerte-szana heverő holmik azért kellettek apró kezeink fáradságos munkája által a helyükre vándorolni, mert ennek hiányában elmaradt volna olyasmi, amit pedig kívántunk.
Ha a tiszta viszonyok megteremtése árukapcsolásos viszonyba bonyolódik egy nemszeretem dolog feltétlen szükségességével, annak életre szóló következményei lehetnek. A mai napig nem lelkesen látok neki az újra és újra önmagát szorgosan megteremtő összevisszaság elpakolásához. Persze múló pillanat csupán, míg a bennem élő kisgyerkőc évtizedeken átívelő gombja megnyomódik. Van, hogy egy másodpercnél is kevesebb ideig nyilall a rossz, gyomortáji érzés. De akkor is ott van. Tudom, kell, átlátom üdvös voltát, meg aztán jól is esik, mikor szétnézve minden a helyére kerül. De az indulás lenyomata azért nem múlt el. És ha eddig el nem múlt, talán már velem is marad végleg. Hacsak nem…
Ébredjen az asztrozófus! Ilyet miért írnék le, mikor a küszöbön egy remekbe szabott Mars-Uránusz trigon? Persze, voltam gyerek, de valódi ezüstkanállal késő huszonévesként falatoztam először. Erre nem méltó hivatkozni. Nézzünk hát az égre, szokásosan ott a megoldóképlet. És mint tudjuk, a Kozmosz nem fukarkodik minőségi megoldásokkal; ennek megfelelően most is rittyentett egy frappánsat. Van neki neve is: Mars-Uránusz trigon. De mit is jelent ez a hétköznapokban?
A cselekvő erő jobbító szövetségre lép a zseniális inspirációtól fűtött tisztázó vágyakkal. Kulcsfogalma a lelkesedés. Ez a szikra lobbanthatja fel a régi bevésődések halványításának erejét. Mert valóban kívánatossá teszi az egyértelmű, letisztult dolgokért való tettrekészségünket. A recept egyszerű, nehézségi foka a vajas kenyér és a tojásrántotta elkészítése között félúton foglal helyet. Mi kell ahhoz, hogy jól működtethesd?
A meghatározó, tüzes-fűszeres ízvilágot a Bak asztrológiai jelében járó Mars szállítja. A legjobb megoldás elérésének érdekében elindított alakító-változtató munkálkodás jelölője. Amikor látod ugyan, mekkora előtted a kupac, de eszedbe nem jut a kezedbe nyomott lapát nyelére támaszkodni. Elengeded a közhelyes szituációt, amint gondosan megkomponált módon bal tenyeredre simítva a jobbat, a függőleges, a földtől ég felé törő lapátnyél egyensúlyára ügyelve nézed a másik gürizését, álladdal rögzítve a meditatív pozíciót. Ez az, amit mindenki látott a felbontott aszfalt és a mellette heverő légkalapács társaságában – látott és azonosított egy meglehetősen egyoldalú képpel. A Bak Mars ösztökél: azért kaptál lapátot, hogy használd, az vezet a célhoz. Meglehet, nem egy mozdulattal hordod el a hegyet, de az első mozdulat nélkül erre semmi esélyed. Azt azért folyamatosan tartsd szem előtt, miért is ragadtad meg a szerszám nyelét. Mert az nem csak úgy magától csusszant a kezedbe.
A tiszta, egyértelmű és nem utolsó sorban: szabad, jó minőségű viszonyokra törekvés az Uránusztól ered. Ő ereje teljében bátorít, hogy feledd el a megalkuvást és teremtsd meg, amire vágysz. Nem is olyan régen fordult számottevő hátrálást követően direkt, azaz a szó minden értelmében vett előre vivő irányba. A nyílt vízre kifutó, dagadó vitorlákkal hullámot szelő büszke hajó képe társul hozzá. Persze annál jóval több.
Amit most, a vasárnaptól csütörtökig tartó kapcsolódás során teszel, nyomot hagy az anyag világában. Nem csak ködös gondolatok, sóhajok és az őket követő, lemondó „ejdejólenneha” típusú legyintések bukkannak fel nyomdokvizén. Mindkét bolygó földes elemű jelben tartózkodik. A vörös planéta a Bak, a reformer Uránusz pedig a Bika cikkelyében. Földesség: teremtés, megvalósítás a hétköznapi világodban, a mindennapok szintjén tapasztalható módon. Stabilitás, biztonság megteremtése. Nem is akárhogyan.
A két égitest emelő, a legjobbra törekvő módon szövetkezik. Ez a 120 fokos, szakszóval trigonnak nevezett fényszög. Lelkesít, az elérhető legjobb megoldásra sarkall. Ha éppen nem látod (még) elérhetőnek, azt is megcsillogtatja, mit és hogyan tegyél, hogy valóságodba emeld. Lelkes, lobogó minőség; ő púpozza a vitorlát, hogy suhanjon élethajód. A kapitány te vagy, az erőket ismered, ők szolgálnak legénységed gyanánt. A parancsot bármikor kiadhatod: előre a termékeny, tiszta, nyílt vizekre!
kép: pixabay.com
a tiszta, nyílt és eredményekkel kecsegető vizekre hajóztat a Mars-Uránusz trigon
