A hét első napja kiváló a szabadság eszményével eljátszadozni. Akit érint a hétfőitis népbetegsége, kiváltképp jól teszi, ha szentel némi időt magának és a helyzetének ízlelgetésére, kiaknázva a Vízöntő jelében haladó Holdtól érkező, tisztításra késztető erőket. Első lépésként érdemes ízlelgetni azt a tételt, hogy önmagunkon kívül senki nem tud korlátozni bennünket. Ízlelgetni és a valóságunkká tenni olyképpen, hogy lebontjuk, felfejtjük az esetlegesen érkező ellenállást, felháborodást (a főnök, na az korlátoz, nem én önmagamat!!). Járjuk körbe a szabadságot, hogy mitől tűnik olyan félelmetesnek, miért választjuk inkább a biztos cellát az arcsimogató fuvallatok helyett.

Jó hír, hogy az igazság meglátása és megértése is könnyebben megy aznap, a mélyről jövő belső tiltakozást képes felülírni a szellemi szintre emelés igénye, amikor zsigeri elutasítás helyett hajlandóak vagyunk önnön sárkányunk szemébe nézni és megérteni az ő mozgatórugóit. Gyakran kiderül, nem is ellenünk, értünk dolgozik, csak eddig nem beszéltünk közös nyelvet. Használjuk ki fokozottan ébredő tisztításra irányuló késztetéseinket és lássuk meg, érezzük át, hol ütközünk korlátunk léceibe. Nyugodtan tapogassuk meg őket a szálkák miatti félelem nélkül és kezdjünk barátkozni a gondolattal, miszerint ha képesek voltunk megteremteni őket, úgy elbontásukhoz is minden erőnk, adottságunk megvan. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy ilyen privát korlátbontogatást nem tudunk alvállalkozónak kiadni, szóval magad uram… Merjünk harmóniában cselekedni mély lelki késztetésünkkel, azzal a belső minőségünkkel, aki pontosan tudja, hogy nem robotnak jött a földre, hanem szabad, isteni lényegű létezőként tanulni, tapasztalni, örülni. Lépjünk ki nyugodtan a mátrixból, akkor is, ha a benne ragadt társaink szerint ez egyenlő az öngyilkossággal.

161010holdmadar

A jelen égi helyzet különlegessége, hogy képesek vagyunk tisztábban áttekinteni a nagy egészet, meglátni benne a helyünket, szerepünket. Képesek vagyunk megjavítani, harmóniába hozni a képet, hogy végre a valódi utunkat járva az igazi feladatainkkal törődhessünk. Ebben az állapotban pedig megjelennek mellettünk a segítő erők, személyek, energiák, akik alig várják, hogy igaziból mellénk szegődhessenek, nem csupán álmainkban találkozzunk velük. Minden ledobott lánccal, minden letett súllyal könnyebbé válunk, ballasztok nélkül pedig összehasonlíthatatlanul könnyebb repülni, mint túlterhelt, összekötözött postagalambként. Szárnyra fel!

kép: www.hd-freewallpapers.com

 

 

 

 

Pin It on Pinterest

Share This