A látvány ezerszer jobban megragadja figyelmedet a száraz tényeknél. Ezt a tudomány által alátámasztott tényt egyre több területen ismerik fel. Ha pedig a szemlélt kép érzelmekkel párosul – úgy nincsenek határok. Az alsó tagozatos matematika porszáraz módon is tálalható. Szürke borítójú, vékony vonalakkal rajzolt, sematikus ábrákkal csak elvétve tagolt tankönyv, kockás négyzethálós füzet és kész. Körző, vonalzó majd ötödiktől.
Az unalmas és rideg, az embert, mint a világra rácsodálkozó létezőt az egyenletből kihagyó módszer bukásra ítéltetett. A matek megtanulható, bemagolható. Kínnal, keservvel. Számos, hokedlin ülőpárna nélkül eltöltött órát követően a nebuló képes a tükrözésre. Többé-kevésbé hűen böfögi vissza az olvasottakat. Valódi bevésődés nélkül szavakat, mondatokat, képletféleségeket szajkózik – a megértés elkeserítően csekély százalékával. Ez a jelenség funkcionális analfabetizmus néven ismert.
Nem a gyerek hülye, sőt. Okos, érdeklődő, csillog a szeme. Mégis, hogy a lótetűbe ragadná magával a rideg, csak a bal agyfélteke figyelmére pályázó tananyag? Bölcsebb elé tenni egy abakuszt. Színes gombokat. Pötyitáblát. Bármit, ami képet kapcsol a számokhoz. A változás
- azonnali
- drámai
- hihetetlen.
Egyszeriben játékká alakul a tanulás folyamata. Játszani pedig mindenki szeret imád. Amit játszva, azaz: játékos formában és környezetben sajátítasz el, bármikor és mindig elő tudod hívni. Olyan idegi összekapcsolódásokkal gazdagodsz, amik évtizedeken át benned élnek és valóban működnek.
Az általános iskolában tanult tanított ismeretek jelentős, megkockáztatom: döntő többségére nem emlékszel. Én sem. Nem azért, mert te vagy én tompábbak lennénk a KSH által meghatározott alap düddőségi szintnél. Egyszerűen hiányzott a szín, az élmény, az emóció a tanterv által előírtak ledarálásából.
A játékosság, a mosolyból születő, rácsodálkozó nevetés, a gyomrodban érzett öröm vágya nem huny ki tizennyolcadik születésnapodon. Igen, akkor válsz nagykorúvá. Onnantól alanyi jogon vehetsz korhatáros filmre mozijegyet, alkoholt, dohányterméket és persze a szavazófülke is megnyílik előtted. De a lelked nem felnőttesedik el. Ő örökre gyerek marad. Kitartó, keserves munkával távolíthatod csak el valamelyest ettől az origótól. Ő azonban újra és újra emlékeztet: mire ez a nagy komolyosdi? Hülye egy játék, főnök…
Kotord elő a nagyitól kapott abakuszt a szekrény mélyéről. Ha nem kaptál tőle, eljátszhatod játszd el, hogy mégis megajándékozott egy élénk színű golyócskákkal szerelt példánnyal. Az árnyalatok mit sem fakultak, ahogyan a kézbe vételéhez társuló csiklandó öröm sem. Ide húzod, oda tolod és hopp: elröppent pár év, évtized – attól függően, mit mutat most a kilométerórád. A játék pörgeti vissza az „újszerű” állapotba.
Miután remekül elszórakoztat a golyós számolójáték, kössük össze a csillagokkal! Használjuk a szokásos heti leltár levezénylő eszközéül, mert ki mondta, hogy égre nézni csak komoran lehet? Íme, a mögöttünk álló hét golyócskái:
Piros: Nap-Mars együttállás. Erő, lendület; éppen ehhez a színhez passzol.
Gyöngyházfehér: Mérleg újhold. Még a fény is különlegesen csillan meg rajta. Finom, gyengéd és lágy optikai élmény, mégis: bizserget, ahogy megérinted.
Halványrózsaszín: a Nyilas jelébe érkező Vénusz színe. Elegáns, ám pikáns egyben. Hivalkodástól mentesen, mégis: végtelen határozottsággal jelzi, hogy itt van és figyelj rá. Nem szól, mikor belép, de minden fej felé fordul. Izgató, vérpezsdítő élmény.
Vérvörös és fekete egymás mellé tolva: a direkt irányba forduló Plútó színkombinációja. Mint Standhal Vörös és feketéje. Szenvedély, erő. A kitörő vulkán színei. Csak nézed és szinte érzed, ahogy átveted a lábad a rakétán.
Óarany: Nap-Mars-Merkúr hármas együttállás. Elegáns, ám egyértelműen uralkodó és uraló erejű szín. Belső hatalmad méltó és méltányos működtetését idézi fel.
Pepita: ő kakukktojás. Egy kicsit káprázik is tőle a szemed. Hiszed is, meg nem is, hogy golyócskát látsz. Éppen így vezet rá: hiszékenységből hitbe, bizonyosságba jutni való.
Mogyoróbarna: meleg, kellemes színével tudatja: képes vagy olvasni a sorok között. A biztonság egyik emblematikus árnyalata a le nem írt finomságok dekódolására emlékeztet.
Az abakusz másik oldalán a jövő hét bogyói mosolyognak. Íme, a színek és a hozzájuk kapcsolódó égi történések:
Grafitszürke: a direkt irányba forduló Szaturnusz tanításainak megjelenítője. Kézbe véve meglepően súlyos, érzed: értékkel bír.
Vörös-fehér-arany hármasa: erőt kapó tudás, jövőért tett öles lépések. Nap-Mars együttállás a Jupiterrel trigonban. Valódi kaputárogató erőtér. Ha szokás kapuzárási pánikról értekezni, akkor ez a kozmikus történés méltán kaphatja a kapunyitási öröm címkét.
Élénk mandarinszín: Nap és Plútó quadratban. Kirobbanó erővel változtatni, átírni, kizökkenteni, ami nincs helyén. Az a két nagy pofon, amiért a tékozló fiú örök életében hálával gondol az arcul csapó kéz gazdájára. Még ha a csattanások pillanatában ez nem tudatosul benne, csak érzi rezdülő velőjét.
Mézesfehér: erősödő bölcsesség, kivezető tudás, zászlórúdra felkúszó lobogó. A Jupiter direkt irányba fordul, hurrá! Nem mintha eddig bármi gondot okozott volna, ám most kosárszám szórja ajándékait.
Smaragdzöld: a kérdőjel golyója. Vajon jó kapcsolatban élsz?
Pulykaméreg-színű: az információ, amiért jó bosszantó emberekkel találkozni.
Ólomszürke: hasznos vagy? Gőzmozdony vagy? Mit kezdhetsz az eluralkodott nézőponttal: csak a hasznosságoddal mérheted magad? Megértésből továbblépés.
Jó móka a számjáték. Főleg, ha színekkel ötvözöd. Leginkább pedig akkor, amikor érzelmekkel itatod át és félreteszed a komor álarcot, hogy te bizony benőtt fejlággyal rendelkezel. A felnőttség másról szól. A nevetés és a játékosság benne van, akár az időről időre elvégzett leltározásban is.
kép: pixabay.com
játékosan, vidáman: nem csak lehet így is: éppen így érdemes összegezni, Hétre nézni
